Babes Bolyai Tudományegyetem 2009 távoktatás
Üzenetek címkézve szinapszis
A neuron működése
ápr 26th
Általános pszichológia, 1. tétel, pszichológia távoktatás
A neuron működése
A neuron (idegsejt) az idegrendszer alapegysége. Testünkben mintegy 100 billió neuron található, melyek különböző funkciókat látnak el a testünkön belül. Vannak érző, mozgató és interneuronok.
Minden élõ sejtre igaz az, hogy a sejthártyájának (membránjának) két oldala között elektromos potenciálkülönbség áll fenn, amely ingermentes állapotban körülbelül -80 mV nagyságú. Ezt nevezzük nyugalmi potenciálnak, melynek kialakulását a membrán különbözõ ionokra vonatkozó szelektív permeabilitása teszi lehetõvé. A nyugalmi membránpotenciál fenntartása energiaigényes folyamat, ionpumpák mûködése által jön létre. A membrán szelektív permeabilitásának és az ionpumpáknak hatására a sejt belsejében magasabb kálium-koncentráció, míg kívül, az extracelluláris térben magasabb nátrium- és kalcium-koncentráció alakul ki.
Ha a membránpotenciál valamely ingerületi folyamat hatására megváltozik, akkor a sejthártya permeabilitása is megváltozik a különbözõ ionokra nézve, ioncsatornák nyílnak meg, vagy csukódnak be, és ionáramlás kezdõdik a sejt belseje és a külsõ tér között. Az ionáramokat két alapvetõ csoportra oszthatjuk: passzív és aktív áramokra. A membrán passzív áramokat létrehozó passzív áramvezetõ-képessége az idõtõl és a feszültségtõl független. Az aktív áramok leírásában szereplõ vezetõképességek viszont mind az idõ, mind pedig a membránpotenciál függvényei. Az idõfüggés az adott ionra szelektív ioncsatorna “kapuzási” (nyitási-csukási) folyamatainak sebességét írja le, míg a feszültségfüggés azt adja meg, hogy az ioncsatorna egy adott membránpotenciál-értéknél milyen valószínûséggel van nyitva.
Ha a membránpotenciál értéke elér egy küszöböt, a nátrium-csatornák hirtelen nyitott állapotba kerülnek, és a nátrium beáramlása következtében a külsõ és a belsõ oldal közötti potenciálkülönbség ugrásszerûen megnõ, legtöbbször pozitív értéket vesz fel (2.1. ábra). Ilyenkor mondjuk, hogy a sejt tüzel, vagyis akciós potenciál keletkezik, amely az idegsejt axonján végigterjedve jut el az axonvégzõdésekig, ahol neurotranszmitterek felszabadulását váltja ki. A neurotranszmitterek a szinaptikus kapcsolatokon keresztül a posztszinaptikus sejtmembránhoz eljutva, annak két oldala közötti potenciálkülönbségben változást idéznek elõ, és így jön létre az ingerületátvitel neuronról neuronra.
A szinapszis folyamata:
ingerület -> axon -> axonvégződés -> preszinaptikus membrán -> szinaptikus hólyag -> neurotranszmitterek (kibocsájtók) -> másik sejt neuroreceptor molekuláis
Forrás: http://www.kfki.hu/chemonet/hun/eloado/neuro/fej2.html
http://mlmhogyan.com/pszichologia/a-szinapszis-tipusai-reszei-neuronhalozatok/
A szinapszis típusai, részei. Neuronhálózatok
jan 14th
Neuropszichológia, 5. tétel, pszichológia távoktatás
A szinapszis típusai, részei. Neuronhálózatok
Szabó Eszter jegyzete
A szinapszis típusai, részei. Neuronhálózatok
A szinapszis típusai, részei. Neuronhálózatok
A szinapszis típusai, részei. Neuronhálózatok
jan 11th
Neuropszichológia, 5. tétel, pszichológia távoktatás
A szinapszis típusai, részei. Neuronhálózatok
A szinapszis: az ingerület átadása egyik neuronról a másikra.
Egy idegsejt akkor “tüzel”, amikor az ingerlés meghalad egy ingerküszöböt.
A neuronok nem érintkeznek közveltenül -> két neuron találkozásánál egy szinapszis rés található.
A szinapszis folyamata:
ingerület -> axon -> axonvégződés -> preszinaptikus membrán -> szinaptikus hólyag -> neurotranszmitterek (kibocsájtók) -> másik sejt neuroreceptor molekuláis
Egyes neurotranszmitterek növelik (serkentő, excitátoros neurotranszmitter), mások csökkentik (gátló, inhibitoros neurotranszmitter) az akciós potenciált.
A szinapszis típusai:
- ideg-ideg (neuro-neuronális)
- ideg-izom (neuro-muszkuláris)
- elektromos
- kémiai
A szinapszis részei:
- preszinaptikus membrán
- szinaptikus rés
- posztszinaptikus membrán
A speciális feladatok elvégzése céljából az idegsejtek hálózatot (idegi köröket) alkotnak, melyek mindezeket a jelenségeket felhasználják. Ezek a neuronhálózatok.
Forrás: Atkinson-Hilgard-Smith-Nolen: Pszichológia
Pölczman Ildikó által kidolgozott változat
A szinapszis típusai, részei. Neuronhálózatok
A szinapszis típusai
A szinapszisokat szerkezetük és működésük alapján osztályozzuk.
Szerkezetük alapján:
1. neuro-neuronális szinapszisok vagy interneuronális szinapszisok (ideg-ideg közötti)
2. neuro-effektoros vagy neuro-terminális szinapszisok
A neuro-neuronális szinapszisok négy félék:
a) axo-axonikus
b) axo-dendritikus
c) axo-szomatikus
d) dendro-dendritikus
A neuro-effektoros szinapszisok kétfélék:
a) az információ közvetítés mechanizmusa
b) a posztszinaptikus komponensben kialakult állapot szerint
Az információ-közvetítés mechanizmusa alapján
a) elektromos szinapszis
b) kémiai szinapszis
A létrejött állapot alapján :
a) ingerlő kémiai szinapszis
b) gátló kémiai szinapszis
Részei
- preszinaptikus membrán= végbunkó membránja (axolemma)
- szinaptikus rés
- posztszinaptikus membrán= (a posztszinaptikus komponensek:sóma, dendrit, izomrost, vagy mirigy képezik ezeknek a sejthártyája alkotja a posztszinaptikus membránt.) A posztszinaptikus membránon sejtreceptorok (membránreceptorok) vannak, alatta pedig riboszóma és endoplazmás retikulum.
A végbunkó citoplazmájában mitokondriumot és kémiai mediátort (neurotranszmitter) tartalmazó hólyagocska (vezikulum) van.
A szinapszis = két idegsejt vagy idegsejt és végrehajtó szerv közötti morfológiai és funkcionális kapcsolat, amely gátolja vagy serkenti a posztszinaptikus komponenst.
Tehát, a szinapszisban részt vesz : egy peszinaptikus és egy posztszinaptikus komponens , valamint a kettejük között található szinaptikus rés.
Neuronhálózatok
Nem tudom itt mire gondolt ??????????????????????????????????????????????
Legutóbbi hozzászólások