Üzenetek címkézve szaglás

Általános pszichológia, 5. tétel, pszichológia távoktatás

Pölczman Ildikó által kidolgozva

I.Kémiai érzékelések: A kémiai érzékelésre általában jellemző, hogy az ingert valamilyen vegyület, esetleg ion képezi, ami a receptorral kapcsolódva ingerli azt.

A kémiai anyagok érzékelése a szervezetben különböző helyeken zajlik, mivel az ingerek a külső és a belső környezetből  is származhatnak.

Kémiai érzékelés : a szaglás és az ízlelés

1. A szaglás: Távoli illékony anyagok érzékelésére specializálódott. A szaglási inger levegő útján, molekula formájában kerül az orrjáratba. Általában zsírban oldódó molekula, szerves anyag.

A szaglásnak jelentős szerepe volt fajunk fennmaradásában, segített a mérgező gázok, mérgező ételek elkerülésében.

Mivel a legtöbb állati faj kommunikációs eszközként használja (pl. rovarok és néhány magasabbrendű  állatnál a nőstények ferromonjai több km távolságból vonzza a hímet) az agyban a szaglókéreg 33% kutyáknál, az embernél 5%. Azért esetünkben is működik még valamennyire ez a primitív kommunikáció (férfiakat a nőktől szag alapján meg tudjuk különböztetni)

• ·A szaglórendszer: Orrüreg, az agy egyes területei, és az ezeket összekötő idegpályák.

A szaglóreceptorok az orrnyálkahártya speciális, sárgásan pigmentált membrana olfactoriában helyezkednek el. Ezeket a receptorokat a levegővel kevert gáz halmazállapotú anyagok molekulái ingerlik, az ingerek a szaglóideg útján jutnak el a szaglólebenybe. A legprimitívebb érzékelési mód és a legközvetlenebb pálya vezet az agyhoz. Bár a szaglólebeny az embernél jelentősen csökkent, megőrizte közvetlen kapcsolatát a limbikus kéreggel s így az endokrin rendszerrel, az éhségérzettel, a szexuális vonzalommal, az érzelmekkel és emlékekkel.

A kutyában és más állatokban ez a terület kiterjedt, embernél 5 négyzetcm.

Röviden az érzékelés menete:

Illatanyagmolekula ÞReceptorok szaglórostjai(szaglóhámból kinyúló szőrszerkezetek)Þ Elektromos impulzus keletkezikÞSzaglógumóba kerül az idegrostokon keresztül, az agy homloklebeny alatti területéreÞ Szaglókéreghez jut a halántéklebenyben.

2. Az Ízlelés:

Az íz ízlelését genetikai örökségünk és multbéli emlékeink is meghatározzák.

4 alapvető ízminőséget különböztetünk meg: édes, sós, keserű, savanyú.

A legújabb vizsgálatok szerint van egy 5. is, ennek a neve: umami (lsd. Csépe V.-Győri M.-Ragó A.: Általános Pszichológia I. Észlelés és Figyelem 460.o.)

• ·Az ízlelőrendszer: Ízreceptorok, az agy ehhez kapcsolódó területei és az ezeket összekötő idegpályák.

Az ízlelés szerve a  nyelv. A nyelvben specifikusan aktivált receptorsejtek(ízlelősejtek) vannak, innen idegrostok vezetik az ingerületet Þaz agykéregbe. Az általánosan elfogadott nyelvtérkép, ami szerint: nyelvhegye: sós, édes, szélei: savanyú, a lágyszájpadhoz közeli rész: keserű. Ma már tévesnek bizonyul. Ugyanis a nyelv minden területén, ahol ízlelőbimbó van, kiváltható minden ízérzet.

II.Testérzékelés:

A testérzékelés a 1. mechanorecepciót, 2. a hő és 3. fájdalomérzékelést foglalja magába.

Nem fejlődött ki külön érzékszerve ezen érzékeléseknek.

• ·Receptorai: a bőrben, a testfalban, izmokban, ízületekben  található idegvégződések. Az ingerületek az idegsejt centrális nyúlványain a gerinncvelő szürkeállományába jutnak, legtöbbször itt vált ki válaszreflexet. De az esetek többségében a felszálló pályákon az agykéregbe jutnak a talamusz relésejtjeinek közvetítésével.

1. A legfontosabb mechanoreceptor a szőr és a szőrtüsző. Az ember bőrét kb. 1 M  szőrtüsző borítja. Az érzékelt nyomás ingere a bőrre gyakorolt fizikai nyomás. Az ajak,  az orr, az orcák érzékenyebbek. A legérzékenyebb a nagylábujj. Az eltérés oka a jelenlévő  receptorok eltérő száma.

A többi érzéklethez hasonlóan a nyomás is erős adaptációt mutat, huzamosabb ideig tartó

azonos hatást kevésbé érzünk az idő múlásával.

2.  A hőmérséklet a gerincvelőben alakul ki, nincsenek külön hideg és melegérző idegek.

1. A fájdalom kialakulásáról eltérőek a vélemények. Egyik álláspont szerint vékony, csupasz

axonok szállítják a gerincvelőbe. Más nézet szerint a gerincvelőben alakul ki a tapintás,

hő és vibrációérzékelés integrálásából.

Mind az ember mint az állat magatartását az érzékelő mechanizmusok közül leginkább a

fájdalom befojásolja. Kiterjedési hajlamossága és a vegatatív idegrendszerre gyakorolt

hatása miatt.

A fájdalom 2 szakasza:

1. A gerincvelő hátulsó érzőszarvában az érzőidegrostok bonyolult szinapszisokon keresztül gyors vagy lassú választ váltanak ki. A gyors általában nem tudatosul.A lassú néhány perc alatt játszódik le és tanulási folyamatokat is kiválthat.

2. Ha a fájdalomérzet bizonyos erősséget meghalad, a talamuszba jut onnan a kéreg testérző részébe, a frontális kéregbe.

A fájdalom fajtái:

1.   Felületes

1. Mély
2. Zsigeri

Továbbá: 1. Fázisos

2. Tónusos

Belső szerveink, szervezetünk működéséről a szervezetet behálózó belső receptorok adnak információt. Ennek folyamata:

InteroreceptorokÞgerincvelőÞhipotalamuszÞa hormonális rendszeren keresztül az anyagcsere, a homeosztázis és a vegetatív tevékenység szabályozódik.

Ez az inger csak akkor válik tudatossá, ha komoly probléma van. Ez a fájdalom figyelmeztető funkciója.

Forrás:

1.Atkinson-Hilgard: Pszichológia

2.Tanulmányi útmutató dr. Dósa Zoltán: Bevezetés a pszichológiába, II félév

3.Csépe V.-Győri M.-Ragó A.: Általános Pszichológia I. Észlelés és Figyelem