Üzenetek címkézve rövid távú memória

Általános pszichológia, 28. tétel, pszichológia távoktatás

Henter Gábor által kidolgozva

Baddeley es Hitch (1974)

Szerintuk a RTT-at munkamemoriakent kell felfogni, mely fontos feladatokat tolt be az informaciofeldolgozasi feladatokban: a beszedmegertesben, a szamolasban, a tanulasban. Ha valamilyen masodlagos feladattal terheljuk meg a RTT-at, a megertes, a szamolas a tanulas, vagy a gondolkodas igenyeire keves kapacitas marad es a feladatban a teljesitmeny romlasa kovetkezik be. Olyan feladatokkal ellenőriztek, mialatt a a kiserleti szemelyeink olyan feladatokat vegeznak, ami kimeriti a munkamemoria-kapacitasat, kozben parhuzamosan egy masik- tanulasi, kovetkeztetesi, megertesi- feladatot is vegezniuk, melyről feltetelezhető,hogy a munkamemoria műkodesen alapul. Ha ez a feltevesuk helytallo, akkor a parhuzamosan vegzett RTT-feladat varhatoan dramai teljesitmenycsokkenest fog okozni. a modellben egy kontrollallo figyelmi renszer ellenőrzi es koordonalja nehany periferikus alrandszer műkodeset. A figyelmi ellenőrző rendszert központi végrehajtónak neveztek el. Es meg ket alrrendszerre bontjak a memoriat a fonológiai, vagy artikulációs hurokra, a téri vizuális vázlattömbre.

1. I. A fonologiai (artikulacios) hurok :

A modellnek ez a legalaposabban viysgalt komponense, a nyelvelsajatitas motorja. Ket komponense van: a fonológiai tár, amely a beszed alapu informacio megtarteseval foglalkozik, a masik az artikulációs konrtollfolyamat, amely a belső beszeden alapul. A fonologiai tar emleknyomai masfel-ket masodperc alatt elhalvanyulnak, es előhivhatatlanna valnak. Az artikulacios kontrollfolyamatok segitsegevel azonban frissiteni tudjuk ezeket, a folyamatok ugyanis kiolvassak es visszataplaljak az informaciot a fonologiai tarba, ez all a hangtalan ismetelgetes folyamataban. ·

• Fonologiai hasonlosagi hatas:

Conrad nevehez fűződik, es azt jelenti, hogy a szerialis felidezes karosodik, ha a megjegyzendő elemek hangzasukban, vagy artikulaciojukban hasonlitanak egymashoz. Pl konnyebb megjegyezni a PGVTCD mint a RHXKWY. tehat a hasonlo elemek hasonlo koddal rendelkeznek. A hasonlo emleknyomokat nehezebb megkulonboztetni, ez pedig rosszabb felidezesi teljesitmenyhez fog vezetni. Ez a hatas annak kovetkezmenye, hogy a fonologiai tar a fonologiai kodon alapul, a hasonlo elemek osszetaveszthető kodokat eredmenyeznek, ami rontja a teljesitmenyt. Megakadalyozza a vizualis anyag atkodolasat, de erintetlenul hagyja a az auditorikus anyagot. Kozponti vegrehajto

• Nem figyelt beszed hatasa:

A kiserleti szemelyek vizualisan ebmutatott szamokat kellett megjegyezzenek, mikozben ertelmetlen szavakat hallottak, ami ugyanazokbol a fonemakbol epultek fel pl. egy-nek megfelelt a regy szo, a negynek a begy szo, vagy olyan szavakat amelyek fonologiailag eltertek pl. repa, boldog..A szamok eseteben rosszabb volt a teljesitmeny mint az elterő szavak hangzasa eseten. Amennyiben a nem figyelt beszednek jelentese van es ezzel valamilyen szinten elvonja a szemely figyelmet, akkor leromlik a megertes, vagy a szovegmegjegyzes (zaj, vagy zenevel valo tanulas, fontos a zaj minosegi jellemzői. Ez a hatas annak kovetkezmenye, hogy a kimondott szavak elkerulhetetlenul hozzafernek a fonologiai tarhoz, es megzavarjak a kiserleti anyag megartasat.

• Szohosszusagu hatas:

A hosszabb szavakbol allo lista eseten nehezebb a beveses  . A szemely emlekezeti terjedelme osszefugg azzal is, hogy mennyire gyorsan beszel. A szerzők feltetelezese szerint a hangos, es hangtalan ismetles soran motoros beszedprogramok felallitasa es lefutasa zajlik, aminek időbeli terjedelme van, ez szerint minnel hosszabb egy szo, annal tovabb tart a program lefutasa. Ha a hangtalan ismetlesnek az a funkcioja, hogy felfrissitse a fonologiai tarban levő emlekek elhalvanyulo emleknyomait, akkor minnel gyorsabban tortenik a frissites , annal tobb elem marad meg es annal hosszabb lesz az emlekezeti terjedelem.

• Artikulacios elnyomas:

A belső beszedhez nem szukseges nyilt artikulacio, megis a fonologiai hurok műkodeset megzavarja, ha hangosan vagy hangtalanul ertelmes, vagy ertelmetlen szavakat kell ismetelni. pl. bla bla bla, dupla dupla dupla… Ha a megjegzzendő anyagot vizualisan mutatjak be akkor az artikulacios elnyomas eltunteti a nem figyelt beszed hatasat, es a fonologiai hasonlosagi hatast is. az előbbi eseteben azert, mert az artikulacios elnyomas megakadalyozza a kiserleti szemelyt abban, hogy a hangtalan ismetelkgetes segitsegevel fonologigi kodban rogzitse az anyagot. az utobbi eseteben azert, mert az artikulacios elnyomas megakadalyozza a vizualis anyagnak a fonologiai kodda alakitasat, ami aztan a fonologiai tarban rogződne. auditoros bemutatasnal azonban a fonologiai hatas megmarad. Az artikulacios elnyomas mind autitorikusan mind vizualisan bemutatott anyagnal eltunteti a szohosszusagi hatast, mivel a szohosszusagi hatas az artikulacios kontrollfolyamat műkodesetől fugg.

Egyeni kulonbsegek es a nyelvelsajatitas:

Gthercole es Baddeley nyelvi zavarokkal kuszkodu gyerekeket vizsgalva jutottak ra arra, hogy a nem-szoismetlesi feladatnal muatatott teljesitmeny kapcsolatban alla szokincs fejlődesevel. Az uj szavak elsajatitasa soran a fonologiai hurok az a rendszer, amely ideiglenesen addig tartja fenn az uj szo fonologiai reprezentaciojat, mig a szoval kapcsolatos tartos emleknyom ki nem epul. azok a gyerekek akiknek a verbalis munkamemoria műkodese csokkent kepessegű, nehezebben sajatitjak el anyanyelvuk szavait. A fonologiai hurok kapacitasan megfigyelhető egyeni kulonbsegek kesőbb erőteljesen befolyesoljak az idegen nyelvek elsajatitasanak utemet. Eredmenyuk: azok a gyerekek, akik hosszabb szavakat tudnak megismetelni a nemuszoismetlesi tetben sokkal jobban es hamarabb tanuljak meg a kulonfele jatekallatok ujszerű nevet. Az idegen szavak elsajatitasaban a fonologiai hurok aktivan kozreműkodnek, de a mar elsajatitott szavak megjegyzeseban nem.

II. Teri vizualis vazlattomb:

A teri-vizualis kepzeleti kepek letrehozasaert es manipulaciojaert felelős. Baddeley Brooks (1967) kiserletere tamaszkodott, akinmek a kiserleteben a kiserleti szemelyek egy varbalisan vagy vizualis kepzeleti formaban kellett kodolniuk a kiserleti anyagot.

A szemelyeknek egy 4*4-es matrixot mutattak, amelyben az egyik negyzetet kijeloltek kiindulopontnak, es ilyen mondatokat kellett megismetelniuk:

„a kovetkező negyzetben jobbra tegyen 1-est,

A kovetkező negyzetben felfele tegyen 3-ast…stb„ ezek voltak a teri mondatok, ugyanakkor

voltak ertelmetlen mondatok is:

„A kovetkező gyors negyzetben tegyen 2-est, A kovetkező jo negyzetben tegyen 3-ast…..stb” ezzel raszoritotta a vizsgalati szemelyeket a verbalis ismetlesre.

A kiserleti szemelyek atlagosan 8 mondatot tudtak felidezni a teri feltetelnel, de csak 6-ot a verbalis feltetelnel. a teri feltetelnel az auditorikus, mig a verbalis feltetelnel a vizualis bemutatas vezetett jobb eredmenyre. tehat a k.sz-ek a teri mondatokat a kepzelet segitsegevel jegyeztek meg, a nem teri mondatok megjegyzese varbaelis kodon alapul. Baddeley ezt a kiserletet usszevonta egy „fenysugar es az inga” nevezetű kiserlettel, amben a k.sz. egy homalyosan megvilagitott szobaban ult bekotott szemmel, előtte egy inga logott. Egy ellemlampa volt a kezeben, megmutattak neki, hogy ahogy az inga log a levegőben ő a lampa fenyevel kell kovesse azt, amikor eltalalja az ingat a fennyel, egy hang jelzi azt.

Tehat: erős a teri komponens, es hianyzik a vizualis ingerles.

Eredmenyek szerint a teri matrixfeladatot az ingakovetes zavarta meg, ez arra utal, hogy a Brooks-feladatban nyujtott teljesitmenyert felelős kepzeleti rendszer inkabb a teri lokalizacion alapul, es nem olyan vizualis folyamatokon, mint a fenyesseg megitelese. (A megértés végett több kisérlet leirása talalható a Baddeley: Emlékezet-ben)

A teri-vizualis vázlattömb egy elkulőnulő rendszer, amely a képzeleti képek letrehozasaban es manipulaciojaban jatszik szerepet . Kimutattak, hogy a rendszernek jelentősege van a kepzeleti mnemotechnikak alkalmazasaban de nem felelős jobban az elkepzelhető szavak jobb felidezhetősegeert. Tovabbi eredmenyek azt mutatjak, hogy a kepzeletnek elkulonulő, de egymassal kapcsolatban álló téri, és vizuális komponensei vannak, es ezek különböző idegrendszeri lokalizacioval rendellkeznek.

III. Kozponti vegrehajto:

A munkamemoria kontrollalo komponense, ugy műkodik, mint egy figyelmi rendszer, nem pedig ugy mint egy emlekezeti tar.

A szerzők Norman es Shallice figyelemkontroll modelljet probaltak magyarazokeretkent hasznalni a munkamemoria kozponti vegrehajtojanak mőkodesere.

A modell: kozpontjaban a viselkedes szabalyozasa all. Abbol a feltevesből indul ki, hogy az eppen aaktualis cselekvesek kontrollja ket egymastol fuggetlen utvonalon valusulhat meg, pl, tanult kessegek eseteben, mint az autovezetes, amikor elgondolkodik a sofor valamin, es azon veszi eszre magat hogy az elmult 1km-en nem emlekszik semmire ami az utvonalat illeti, de sikeresen haladott.

Tehat:

Az automatikusan vegzett szinte semmilyen zavart nem okoznak mas, parhuzamosan vegzett aktivitasban. De van amikor ezek zavarhatjak egymast, es akkor szukseg van egyiket előnyben reszesiteni.

Pl.: vezetes kozben beszelunk, de tanacsos elhallgatni, ha a jardárol éppen elénk ugrik egy gyalogos

– a nyilban vegződő vonalak aktivalo bemenetet jelentenek , az athuzott vonalak, a tervek versengesensk gatlo funkcioi, az effektorrendszerben a celiranyos feldolgozasi egysegek vesznek reszt.

Baddeley a random betűelőallitasi feladatot vegeztette el a kiserleti alanyokkal: betűsorozatokat kell prodokalniuk, a feladattal kapcsolatban azonban mar van egy sztereotipikus mintazatuk, tehat, ha feltetelezzuk, hogy a RTM memoria kapacitasa korlatozott, akkor minnel gyorsabban kell a betűket előallitani, annal nehezebb elkerulni a mar kialakitott sztereotipiak dominanciajat. Tehat a rutinműkodesek rutin szelekcioja decentralizalt, a nem rutin műkodesek kivalasztasa minősegileg mas, es egy ellenőrző rendszert foglal magaba.

A munkamemoria szerepet a folyekony olvasasban Daneman es Carpenter munkamemoria terjedelmet merő eljarasa szerint, a nagyobb munkamemoria kapacitassal rendellkező egyenek jobban megertik az olvasott szoveget, es helyesebben vonnak le ebből kovetkezteteseket, es jobban integraljak az egymes utan kovetkező mondatokbol szarmazo informaciokat.

Ertekeles, kritikak:

– az agyserült betegek altali vizsgalat kimutatta, hogy a modell eredeti valtozata tulsagosan leegyszerűsitett volt

– nagyon kevesse sikerult a kozponti vegrehajto szerepet tisztazni, senki sem tudta meg megmerni, a korlatozott kapacitasat, műkodese is homalyben maradt