Babes Bolyai Tudományegyetem 2009 távoktatás
Üzenetek címkézve neurotranszmitter
A neuron működése
ápr 26th
Általános pszichológia, 1. tétel, pszichológia távoktatás
A neuron működése
A neuron (idegsejt) az idegrendszer alapegysége. Testünkben mintegy 100 billió neuron található, melyek különböző funkciókat látnak el a testünkön belül. Vannak érző, mozgató és interneuronok.
Minden élõ sejtre igaz az, hogy a sejthártyájának (membránjának) két oldala között elektromos potenciálkülönbség áll fenn, amely ingermentes állapotban körülbelül -80 mV nagyságú. Ezt nevezzük nyugalmi potenciálnak, melynek kialakulását a membrán különbözõ ionokra vonatkozó szelektív permeabilitása teszi lehetõvé. A nyugalmi membránpotenciál fenntartása energiaigényes folyamat, ionpumpák mûködése által jön létre. A membrán szelektív permeabilitásának és az ionpumpáknak hatására a sejt belsejében magasabb kálium-koncentráció, míg kívül, az extracelluláris térben magasabb nátrium- és kalcium-koncentráció alakul ki.
Ha a membránpotenciál valamely ingerületi folyamat hatására megváltozik, akkor a sejthártya permeabilitása is megváltozik a különbözõ ionokra nézve, ioncsatornák nyílnak meg, vagy csukódnak be, és ionáramlás kezdõdik a sejt belseje és a külsõ tér között. Az ionáramokat két alapvetõ csoportra oszthatjuk: passzív és aktív áramokra. A membrán passzív áramokat létrehozó passzív áramvezetõ-képessége az idõtõl és a feszültségtõl független. Az aktív áramok leírásában szereplõ vezetõképességek viszont mind az idõ, mind pedig a membránpotenciál függvényei. Az idõfüggés az adott ionra szelektív ioncsatorna “kapuzási” (nyitási-csukási) folyamatainak sebességét írja le, míg a feszültségfüggés azt adja meg, hogy az ioncsatorna egy adott membránpotenciál-értéknél milyen valószínûséggel van nyitva.
Ha a membránpotenciál értéke elér egy küszöböt, a nátrium-csatornák hirtelen nyitott állapotba kerülnek, és a nátrium beáramlása következtében a külsõ és a belsõ oldal közötti potenciálkülönbség ugrásszerûen megnõ, legtöbbször pozitív értéket vesz fel (2.1. ábra). Ilyenkor mondjuk, hogy a sejt tüzel, vagyis akciós potenciál keletkezik, amely az idegsejt axonján végigterjedve jut el az axonvégzõdésekig, ahol neurotranszmitterek felszabadulását váltja ki. A neurotranszmitterek a szinaptikus kapcsolatokon keresztül a posztszinaptikus sejtmembránhoz eljutva, annak két oldala közötti potenciálkülönbségben változást idéznek elõ, és így jön létre az ingerületátvitel neuronról neuronra.
A szinapszis folyamata:
ingerület -> axon -> axonvégződés -> preszinaptikus membrán -> szinaptikus hólyag -> neurotranszmitterek (kibocsájtók) -> másik sejt neuroreceptor molekuláis
Forrás: http://www.kfki.hu/chemonet/hun/eloado/neuro/fej2.html
http://mlmhogyan.com/pszichologia/a-szinapszis-tipusai-reszei-neuronhalozatok/
A belső elválasztású mirigyek rendszere
jan 11th
Neuropszichológia, 19. tétel, pszichológia távoktatás
A belső elválasztású mirigyek rendszere
Endokrin rendszer – a test sejtcsoportjait közvetve, hormonok révén szabályozza.
A hormon egy vegyület.
Az idegrendszer aktiválja az izmokat és a mirigyeket.
A hormonokat a belső elválasztósú mirigyek közvetlenülk a véráramba választják ki.
A hormonok a véráram által szétáramlanak a testben és különböző sejtekre más-más módon hatnak.
A sejtek olyan receptorokkal vannak felszerelve, amelyek csak azokat a hormonokat ismerik fel, amelyeket az adott sejt befolyásolására szántak.
A receptorok a hormonokat a sejtbe juttatják.
mirigy -> hormon -> vér -> receptor -> sejtek
A hormon és a neurotranszmitter közötti különbség
Hormon: nagy távolságot megtehet a testben és számos különböző sejttípusra hat.
Neurotranszmitter: szomszédos neuronok között hat.
Egyes vegyületek mindkét funkciót ellátják.
Agyalapi mirigy (hipofízis)
- a hipotalamusz alatt található
- a legnagyobb számú hormont termeli
- szabályozza a többi belső elválasztású mirigy szekrécióját
- funkciói: növekedés, idegrendszer, nemi aktivitás
- kortikotropin elválasztó faktor (CRF)
- adenokortikotrop hormon (ACTH)
stressz -> CRF -> agyalapi mirigy -> ACTH -> vér -> szervek -> 30 féle más hormon -> vészhelyzethez való alkalmazkodás
Mellékvesék
- hangulat, energiaszint, stresszel való megküzdés – hozható kapcsolatba
- adrenalin (epinefrin) választ ki
- noradrenalin (norepinefrin) választ ki
Forrás: Atkinson-Hilgard-Smith-Nolen: Pszichológia
Pölczman Ildikó által kidolgozott változat
A belső elválasztású mirigyek rendszere
(endokrin rendszer)
Az idegrendszer, az izmok és mirigyek gyors aktiválásán keresztül szabályozzák a szervezet gyorsan változó eseményeit.
Mirigyek: a test különböző pontjain található szervek, amelyek nedveket (verejték, tej, hormonok) válsztanak ki.
Az endokrin rendszer a test különböző sejtcsoportjait a hormonokon keresztül szabályozza.
A hormonok-at a belsőelválasztású mirigyek közvetlenül a véráramba juttatják, így a testben szétáramolva a különböző sejtekre más-más hatást gyakorolnak.
A megcélzott sejtek olyan receptorokkal rendelkeznek, amelyek csak a saját működésükhöz szükséges hormonmolekulákat ismerik fel és a véráramból a sejtbe, juttatják.
A belső elválasztású mirigyek egy részét az idegrendszer aktiválja, a másik részét pedig a test belső vegyi állapotának változásai hozzák működésbe.
Agyalapi mirigy (hipofízis)
Az egyik legnagyobb belső elválasztású mirigy. A hipotalamusz alatt az agy egyfajta kinövése.
„főmirigynek is nevezik”
A legtöbb hormont termeli a mirigyek közül és szabályozza a többi mirigy működését is.
A növekedési hormontermelésért is felelős-alul termelés következménye: törpenövés
- túl termelés> óriásnövés
Az agyalapi mirigy által kibocsátott hormonok serkentik a :- pajzsmirigy
- nemi mirigyek
- mellékvese kéregállományának működését.
A belső elválasztású mirigyek és az idegrendszer az aktivitási sebességben különböznek egymástól, mert míg egy ideg impulzus végig halad a testen a másodperc néhány századrésze alatt, addig a belső elválasztású mirigynek néhány másodpercre, vagy órákra van szüksége, hogy hasson.
Itt a hormon egyszer kibocsátásra kerül, majd a véráramon át a célponthoz, ami egy időigényesebb – folyamat.
Az agyalapi mirigy és a hipotalamusz együttműködése jól példázza az idegrendszer és a belső elválasztású mirigyek komplex kölcsönhatását:
Stresszre a hipotalamusz kortikotropin (CRF) termeléssel válaszol, ami egy csatornán keresztül az agyalapi mirigyhez kerül. Ennek hatására az agyalapi mirigy az adrenokorticotrop (ACTH) hormont termeli, ami a véráramon keresztül a mellékvesékhez és a test egyéb szerveihez jut, melynek eredményeképpen kb. 30 féle hormon kiválasztása, történik Segítve a szervezetet a vészhelyzetekhez való alkalmazkodásba.
A kortizol, a kognitív működést is befolyásolja. Kis mennyiségben javítja az emlékezetet, nagy mennyiségben bénítja, és a neuronok elhalását eredményezi.
A mellékveséknek fontos szerepük van a : hangulat, energiaszint és a stresszel való megküzdés beállításában. A mellékvesék belső velőállománya epinefrint és norepinefrint (adrenalin és noradrenalin) választ ki.
Epinefrin – vészhelyzetre készíti fel a szervezetet. A vegetatív idegrendszer szimpatikus ágával a simaizmokra, a verejtékmirigyekre hat, szűkíti a gyomor és a belek ereit, gyorsítja a szívverést.
Norepinefrin – szintén vészhelyzetre készíti fel a szervezetet. Az agyalapi mirigyet olyan hormonkiválasztásra készteti, amely a mellékvese kéregállományára hat. Az így kiválasztott hormon pedig a májat serkenti, hogy a vércukorszint emelésével biztosítsa a megfelelő mennyiségű energiát a szervezet számára a gyors cselekvéshez.
A belsőelválasztású rendszer hormonjai és a neurotranszmitterek a test sejtjei között hozzák-viszik az üzeneteket.
A neurotranszmitterek a szomszédos neuronok között közvetítenek, helyben hatnak.
A hormonok nagy távolságon hatnak és különböző típusú sejtekre eltérően hatnak.
A köztük lévő különbségek ellenére, némelyik mindkét funkciót ellátja. Pl., amikor neuronok választják ki az epinefrint és a norepinefrint, akkor neurotransmitterként működnek.
Amikor a mellékvesék választják ki, akkor hormonként működnek.
Fontosabb neurotranszmitterek
jan 11th
Neuropszichológia, 6. tétel, pszichológia távoktatás
Fontosabb neurotranszmitterek
Több mint 50 neurotranszmittert azonosítottak már.
A fontosabb neurotranszmitterek:
- acetilkolin (Ach) – emléknyomok, Alzheimer kór
- adrenalin
- noradrenalin (NAdr) – kokain, amfetamin
- dopamin – sok: szkizofrénia, kevés: Parkinson kór
- hisztamin
- szerotonin
- glutamát – 3 altípusa van
- GABA (gamma-amino-vajsav) - gátló hatású az izommozgásra
Forrás: Atkinson-Hilgard-Smith-Nolen: Pszichológia
Pölczman Ildikó által kidolgozott változat
Neurotranszmitterek
Acetilkolin
Az idegrendszer több szinapszisában megtalálható
A fogadó sejt membrán receptorától függően lehet serkentő vagy gátló hatású.(általában serkentő)
- gyakori a hippokampusz (előagy) új emléknyomok képződéséért felelős területén. Az előagy acetilkolin termelő sejtei ha alul működnek, kialakul az Alzheimer-kór. Minél kevesebb az ecetilkolin termelés annál súlyosabb az emlékezetvesztés.
- a vázizomrostokon végződő szinapszisokban is acetilkolin keletkezik, vannak olyan szerek, amelyek ezt befolyásolják, és izombénulást okozhatnak.
- a botulinum baktériumok gátolják az ideg-izom szinapszisok acetilkolinreceptorait, ezáltal megbénulnak a légző izmok, ami halált okozhat. (helytelenül tárolt étel)
- a hadászati ideggáz és sok rovarírtó is okozhat bénulást, mert roncsolja az acetilkolint lebontó enzimet. Az acetilkolin felszaporodása megakadályozza a szinaptikus átvitelt.
Norepinefrin
-A monoaminok osztályába tartozó neurotranszmitter. Az agytörzsi neuronok termelik.
-A drogok (kokain, amfetaminok) késleltetik a visszavételt így a fogadó neuronok, tovább maradnak aktivált állapotban. A lítiumnak épp ellen tétes hatása van, – felgyorsítja a norepinefrin visszavételét, és depressziós tüneteket okoz.
-Minden olyan szer, amely csökkenti, vagy növeli az agy norepinefrin szintjét rontja, vagy javítja a személy hangulatát.
Dopamin
-A monoaminok osztályába tartozik, összetétele hasonlít a norepinefrinhez. Az agy, bizonyos területein megjelenő dopamin, elemi örömérzést okoz. Az agy bizonyos területein előforduló túl sok dopamin skizofréniát okoz, míg a túl kevés Parkinson-kórt.
-A skizofrénia kezelésére használt szerek, mint a klórprozamin, vagy klozapin a dopamin receptorokat blokkolják. Így fejtik ki hatásukat.
- A Parkinson-kór kezelésére használt L-dopa pedig növeli az agy dopamin szintjét.
Szerotonin
- A monoaminok családjába tartozik, a hangulat szabályozásában van szerepe.
- Csökkenése depressziót okoz.
Az antidepresszánsok (Prozac,Zoloft,Paxil) szerotonin visszavétel gátlók, így emelik az agyban lévő szerotonin szintet. Mivel a szerotonin az alvás és étvágy szabályozásában is részt vesz, a bulimia kezelésénél is hatásos.
Glutamát
-Az agy egyik legfontosabb serkentő neurotranszmittere. Az aminosavak csoportjába tartozik. Depolarizálja a fogadóneuronjait, így éri el a serkentő hatást. Az NMDA receptornak van fontos szerepe az emlékezésben és tanulásban. A nevét, a kimutatására használt anyagról kapta (N-metil-D-aszparát. A tanulánál és emlékezésnél van szerepe.
- A hippokampusz különösen gazdag NMDA receptorokban. Ez az agyi terület az új emléknyomok képzésében játszik szerepet. A glutamát átviteli zavar a szizofréniánál is kimutatható.
GABA
- Aminosav, gátló hatású neurotranszmitter. Az agy szinte minden szinapszisában megtalálható a gamma-amino-vajsav (GABA).
- Gátló hatása nélkül, megszűnik az izom mozgás ellenőrzése. Pl. picrotoxin gátolja a GABA receptorokat így izomrángást vált ki.
A szorongás enyhítő szerek, a GABA aktivitásának felerősítésével hatnak.
A szinapszis típusai, részei. Neuronhálózatok
jan 11th
Neuropszichológia, 5. tétel, pszichológia távoktatás
A szinapszis típusai, részei. Neuronhálózatok
A szinapszis: az ingerület átadása egyik neuronról a másikra.
Egy idegsejt akkor “tüzel”, amikor az ingerlés meghalad egy ingerküszöböt.
A neuronok nem érintkeznek közveltenül -> két neuron találkozásánál egy szinapszis rés található.
A szinapszis folyamata:
ingerület -> axon -> axonvégződés -> preszinaptikus membrán -> szinaptikus hólyag -> neurotranszmitterek (kibocsájtók) -> másik sejt neuroreceptor molekuláis
Egyes neurotranszmitterek növelik (serkentő, excitátoros neurotranszmitter), mások csökkentik (gátló, inhibitoros neurotranszmitter) az akciós potenciált.
A szinapszis típusai:
- ideg-ideg (neuro-neuronális)
- ideg-izom (neuro-muszkuláris)
- elektromos
- kémiai
A szinapszis részei:
- preszinaptikus membrán
- szinaptikus rés
- posztszinaptikus membrán
A speciális feladatok elvégzése céljából az idegsejtek hálózatot (idegi köröket) alkotnak, melyek mindezeket a jelenségeket felhasználják. Ezek a neuronhálózatok.
Forrás: Atkinson-Hilgard-Smith-Nolen: Pszichológia
Pölczman Ildikó által kidolgozott változat
A szinapszis típusai, részei. Neuronhálózatok
A szinapszis típusai
A szinapszisokat szerkezetük és működésük alapján osztályozzuk.
Szerkezetük alapján:
1. neuro-neuronális szinapszisok vagy interneuronális szinapszisok (ideg-ideg közötti)
2. neuro-effektoros vagy neuro-terminális szinapszisok
A neuro-neuronális szinapszisok négy félék:
a) axo-axonikus
b) axo-dendritikus
c) axo-szomatikus
d) dendro-dendritikus
A neuro-effektoros szinapszisok kétfélék:
a) az információ közvetítés mechanizmusa
b) a posztszinaptikus komponensben kialakult állapot szerint
Az információ-közvetítés mechanizmusa alapján
a) elektromos szinapszis
b) kémiai szinapszis
A létrejött állapot alapján :
a) ingerlő kémiai szinapszis
b) gátló kémiai szinapszis
Részei
- preszinaptikus membrán= végbunkó membránja (axolemma)
- szinaptikus rés
- posztszinaptikus membrán= (a posztszinaptikus komponensek:sóma, dendrit, izomrost, vagy mirigy képezik ezeknek a sejthártyája alkotja a posztszinaptikus membránt.) A posztszinaptikus membránon sejtreceptorok (membránreceptorok) vannak, alatta pedig riboszóma és endoplazmás retikulum.
A végbunkó citoplazmájában mitokondriumot és kémiai mediátort (neurotranszmitter) tartalmazó hólyagocska (vezikulum) van.
A szinapszis = két idegsejt vagy idegsejt és végrehajtó szerv közötti morfológiai és funkcionális kapcsolat, amely gátolja vagy serkenti a posztszinaptikus komponenst.
Tehát, a szinapszisban részt vesz : egy peszinaptikus és egy posztszinaptikus komponens , valamint a kettejük között található szinaptikus rés.
Neuronhálózatok
Nem tudom itt mire gondolt ??????????????????????????????????????????????
A neuronok száma, mérete, alakja, sajátosságai
jan 11th
Neuropszichológia, 1. tétel, pszichológia távoktatás
A neuronok száma, mérete, alakja, sajátosságai
Idegsejt = neuron = az idegrendszer alapegysége
A neuronok száma: mintegy 100 billió
A neuronok mérete:
- a legkisebb 4 mikron átmérőjű
- a legnagyobb 100 mikron is lehet
A neuronok alakja: változatos, tobbnyire hosszukas, gomb vagy csillag alaku
A neuronok sajátosságai:
- dendritekkel és axonokkal rendelkeznek
- kommunikálnak egymással
- neurotranszmittereket tartalmaznak
Forrás: Atkinson-Hilgard-Smith-Nolen: Pszichológia
Pölczman Ildikó által kidolgozott változat
A neuronok száma, mérete, alakja, sajátosságai
Az idegrendszert felépítő idegszövet, idegsejtekből (neuron).
Mérete: A neuronok nagysága 5-150μm. Legkisebbek a kisagy szemcsesejtjei, legnagyobbak a gerincvelői motoros sejtek.
Alakja: változatos, a sejttestről kiinduló dendrit nyúlványok számától és ágaitól függően, találunk kerek, orsó, piramis és csillag alakú idegsejteket. A különböző sejtformák a funkcionális specializálódással függenek össze. Nyúlványaik alapján az idegsejteket 4 csoportba osztjuk: uni-,bi-,pszeudounipoláris és multipoláris idegsejtek. Az első kettő az embrionális fejlődés idejére jellemző, a pszeudounipoláris, u.n.. T nyúlványú sejtek az érző idegek perifériáin elhelyezkedő érzőidegdúcok. Az emberi idegrendszer fő sejttípusa a multipoláris(soknyúlványú) idegsejt.
Sajátosságai : ingerlékenység és ingerületvezetés.
Inger hatására, lehet az :fény, hő, mechanikai,kémiai, vagy elektromos, a szervezet, sejt, válaszol ,ezt nevezzük ingerületnek. Ilyenkor, a sejthártya permeabilitása fokozódik, ionvándorlás történik, minek következtében megváltozik az elektromos potenciál, majd az eredeti állapot visszaáll (sejthártya restitució). Ingerület alatt másodlagos reakció pl. az izom összehúzódás, mirigyekben a szekréció (kiválasztás).stb.
Az ingerlés helyén létrejött ingerületi állapot a sejten tovaterjed, ezt nevezzük ingerületvezetésnek.
Erősségük szerint az ingerek lehetnek:
Küszöb alatti – nem képesek ingerületet létrehozni.
Küszöbinger – a leggyengébb inger, de már idegingerületet vált ki..
Küszöb feletti inger – erősebb a küszöbingernél és szintén ingerhatásuk van.
Az ingerlékenység mértéke a küszöbinger, mely minél alacsonyabb, annál ingerlékenyebb az idegszövet és viszont.
Rövid idejű ingerekkel az idegsejtet nem lehet ingerületbe hozni. Az inger ki váltása az intenzitás és idő függvénye. Azt a leggyengébb ingert, amely hosszú időn át hatva idegingerületet idéz elő, reobázisnak nevezzük, ami nem más mint a küszöbinger. A kétszeres reobázis erősségű inger hasznos ideje a kronaxia. Az idegek kronaxiája fordítottan arányos az ingerlékenységükkel. Minél ingerlékenyebb egy szövet, annál rövidebb a kronaxiája és fordítva.
A neuronokat funkciójuk alapján 3 csoportba soroljuk:
- szenzoros (érző idegsejtek): a receptoroktól kapott impulzusokat továbbítja a központi idegrendszerhez.
- motoros neuronok: (mozgató idegsejtek) az agyból, vagy gerincvelőből érkező jeleket továbbítják a végrehajtó szervekhez.(izmokhoz, mirigyekhez).
- interneuronok: (köztes idegsejtek) csak az agyban és a gerincvelőben találhatóak. Az impulzusokat az érző idegsejtektől kapják az impulzusokat és interneuronokhoz vagy motoros neuronokhoz továbbítják.
A neuronok között, vagy azok körül előfordulnak nem idegi sejtek A gliasejtek, amelyek10-szeresei a neuronoknak. Szerepük a neuronok rögzítése, de táplálják a neuronokat és az elhaltakat pedig felfalják.
Az idegsejtek elhelyezkedése
A központi idegrendszer (agy-, gerincvelő) szürkeállománya idegsejtek összessége. Az idegsejtek az agyvelőben részben felszíni rétegeket alkotnak (agykéreg), részben a fehérállománytól körülvéve, jól elhatárolt magok(nucleus) formájában helyezkednek el. A gerincvelőben az idegsejtek abelső zónában, kívűlről fehérállománnyal körülvéve fekszenek. A központi idegrendszeren kívűl az idegsejtej idegdúcokat (ganglion) képeznek.
A tudomány jelenlegi állása szerint, vannak olyan idegsejtek, amelyek osztódásra képesek.
Legutóbbi hozzászólások