Babes Bolyai Tudományegyetem 2009 távoktatás
Üzenetek címkézve neuron
A neuron működése
ápr 26th
Általános pszichológia, 1. tétel, pszichológia távoktatás
A neuron működése
A neuron (idegsejt) az idegrendszer alapegysége. Testünkben mintegy 100 billió neuron található, melyek különböző funkciókat látnak el a testünkön belül. Vannak érző, mozgató és interneuronok.
Minden élõ sejtre igaz az, hogy a sejthártyájának (membránjának) két oldala között elektromos potenciálkülönbség áll fenn, amely ingermentes állapotban körülbelül -80 mV nagyságú. Ezt nevezzük nyugalmi potenciálnak, melynek kialakulását a membrán különbözõ ionokra vonatkozó szelektív permeabilitása teszi lehetõvé. A nyugalmi membránpotenciál fenntartása energiaigényes folyamat, ionpumpák mûködése által jön létre. A membrán szelektív permeabilitásának és az ionpumpáknak hatására a sejt belsejében magasabb kálium-koncentráció, míg kívül, az extracelluláris térben magasabb nátrium- és kalcium-koncentráció alakul ki.
Ha a membránpotenciál valamely ingerületi folyamat hatására megváltozik, akkor a sejthártya permeabilitása is megváltozik a különbözõ ionokra nézve, ioncsatornák nyílnak meg, vagy csukódnak be, és ionáramlás kezdõdik a sejt belseje és a külsõ tér között. Az ionáramokat két alapvetõ csoportra oszthatjuk: passzív és aktív áramokra. A membrán passzív áramokat létrehozó passzív áramvezetõ-képessége az idõtõl és a feszültségtõl független. Az aktív áramok leírásában szereplõ vezetõképességek viszont mind az idõ, mind pedig a membránpotenciál függvényei. Az idõfüggés az adott ionra szelektív ioncsatorna “kapuzási” (nyitási-csukási) folyamatainak sebességét írja le, míg a feszültségfüggés azt adja meg, hogy az ioncsatorna egy adott membránpotenciál-értéknél milyen valószínûséggel van nyitva.
Ha a membránpotenciál értéke elér egy küszöböt, a nátrium-csatornák hirtelen nyitott állapotba kerülnek, és a nátrium beáramlása következtében a külsõ és a belsõ oldal közötti potenciálkülönbség ugrásszerûen megnõ, legtöbbször pozitív értéket vesz fel (2.1. ábra). Ilyenkor mondjuk, hogy a sejt tüzel, vagyis akciós potenciál keletkezik, amely az idegsejt axonján végigterjedve jut el az axonvégzõdésekig, ahol neurotranszmitterek felszabadulását váltja ki. A neurotranszmitterek a szinaptikus kapcsolatokon keresztül a posztszinaptikus sejtmembránhoz eljutva, annak két oldala közötti potenciálkülönbségben változást idéznek elõ, és így jön létre az ingerületátvitel neuronról neuronra.
A szinapszis folyamata:
ingerület -> axon -> axonvégződés -> preszinaptikus membrán -> szinaptikus hólyag -> neurotranszmitterek (kibocsájtók) -> másik sejt neuroreceptor molekuláis
Forrás: http://www.kfki.hu/chemonet/hun/eloado/neuro/fej2.html
http://mlmhogyan.com/pszichologia/a-szinapszis-tipusai-reszei-neuronhalozatok/
A neuron részei, a neuronok osztályozása
jan 14th
Neuropszichológia, 2. tétel, pszichológia távoktatás
A neuron részei, a neuronok osztályozása
Szabó Eszter jegyzete
A neuronok osztályozása
A neuron részei, a neuronok osztályozása
A neuronok száma, mérete, alakja, sajátosságai
jan 14th
Neuropszichológia, 1. tétel, pszichológia távoktatás
A neuronok száma, mérete, alakja, sajátosságai
Szabó Eszter jegyzete
A neuronok száma, mérete, alakja, sajátosságai
Fájdalomérzékelés
jan 12th
Neuropszichológia, 34. tétel, pszichológia távoktatás
Fájdalomérzékelés
A fájdalom bármely olyan intenzitású inger, amely szöveti károsodást okozhat: nyomás, elektromos áram, vegyi anyag -> kémiai anyagok szabadulnak fel -> magas küszöbbel rendelkező receptorokat ingerelnek
A fájdalom receptorai speciális szabad idegvégződéssel rendelkező neuronok – 4 féle (Brown, Deffenbacher, 1979)
A fájdalom minősége:
- fázsisos – a sérülést azonna követő fájdalom: rövid, gyorsan nő és gyorsan csökken
- tónusos – a sérülés után tapasztalt, hosszan tartó, állandó értékű fájdalom, súlyos – rák, égés: kezelése gyógyszer, morfium.
külön idegpályák közvetítik őket.
A fájdalom intenzitását és minőségét befolyásolják a közvetlen ingeren kívüli tényezők: kultúra, attitűd, tapasztalat (horoghinta szertartás).
A fájdalom kapuelmélete (melczak, 1973)
Necsak bőrben levő receptorok kell aktiválódjanak, hanem a regincvelőben levő “idegi kapuk” is nyitva kell legyeneks és továbbítsák a fájdalmat az agy felé. Mivel az idegi kaput az agyból lefele küldött jelek zárják, a fájdalom észlelt erősségét a mentális állapot is befolyásolja.
A nyomásinger hajlamos a kaput zárni, ezért enyhíti a masszírozás a fájdalmat.
Ingerléses érzéstelenítés:
a középagy egy területének az ingerlése
akkupunktúra – fájdalomcsillapító hatása – Kínában fejlődött ki - a bőr egyes pontjaiba tűt szúrnak.
Forrás: Atkinson-Hilgard-Smith-Nolen: Pszichológia
Pölczman Ildikó által kidolgozott változat
FÁJDALOMÉRZÉKELÉS
A TEST NAGY RÉSZÉRŐL, A TELJES BŐRFELÜLETRŐL, A TESTNYÍLÁSOK NYÁLKAHÁRTYÁJÁRÓL, A VÉGTAGOK HELYZETÉRŐL, A TESTET ÉRŐ KÁROSÍTÓ INGEREKRŐL A SZOMATOSZENZOROS RENDSZER SZÁLLÍT INFORMÁCIÓT AZ AGYKÉREGNEK.
A SZOMATOSZENZÓRIUM
AZ EGÉSZ RENDSZERRE JELLEMZŐ, HOGY AZ INGERT A HÁTSÓ GYÖKI GANGLION PERIFÉRIÁS AXONJAINAK VÉGZŐDÉSE VESZIK FEL.
ANATÓMIAILAG 2 RÉSZRE OSZLIK:
1.HÁTSÓ KÖTEG/LEMNISCUS MEDIALIS RENDSZER – A PRIMER AFFERENS NEURONOK A GERINCVELŐ HÁTSÓ KÖTEGÉBEN HALADNAK FELFELÉ A NYÚLTVELŐBE- ÁTCSATOLÓDÁS UTÁN EZ A RENDSZER SZÁLLÍTJA A TAPINTÁS, A TUDATOSULÓ PROPRIOCEPCIÓ( MÉLY) INGERÜLETEIT.
2. AUTEROLATERALIS RENDSZER- A PRIMER AFFERENS NEURONJAI A GERINCVELŐ HÁTSÓ SZAKASZBAN CSATOLÓDNAK ÁT ÉS AUTEROLATERALIS KÖTEGEKBEN HALADNAK AZ INGERÜLETEK FELFELÉ. A pálya rostjai a gerincvelõben keresztezõdnek és az ellenoldali thalamusban, fõleg annak lateralis ventroposterior magjában (VPL) végzõdnek. Már a thalamusban megkezdõdik a fájdalomingerek feldolgozása, minõségi, idõbeli és intenzitásbeli elkülönítésük. A szomatoszenzoros ingerek topográfiailag már itt elkülönülnek
EZ A RENDSZER SZÁLLÍTJA A FÁJDALOM, A HŐÉRZET ÉS BIZONYOS DURVA TAKTILIS INGERÜLETEKET.
AZ AGYIDEG ÉRZŐROSTJAI AZ AGYIDEGI ÉRZŐDUCOKBAN VANNAK. A NEURONOK PERIFÉRIÁS ÉS CENTRÁLIS NYÚLVÁNYAI ALKOTJÁK. LEGFONTOSABB A TRIGEMINUS ÉRZŐRENDSZERE.
A TRIGEMINUS ÉRZŐRENDSZER A NEURONÁLIS KAPCSOLÁSOK ÉS ÉLETTANI FUNKCIÓK ALAPJÁN 3 RÉSZRE OSZTHATÓ
- 1. NYOMÁS-TAPINTÁSÉRZÉS ROSTJAI A GASSER-FÉLE DÚC NEURONJAIHOZ TARTOZNAK.
- 2. HŐ ÉS FÁJDALOMÉRZET
- 3. A RÁGÓIZMOK PROPRIOCEPTORAI
A FÁJDALOM FAJTÁI: 1. FELÜLETES 2. MÉLY 3. ZSIGERI
1. FELÜLETES FÁJDALOM: 2 SZAKASZBAN JELENTKEZIK KÖZVETLENÜL A BŐRKÁROSODÁSNÁL( SZÚRÁS, VÁGÁS, ÉGÉS…)JELENTKEZŐ ÉLES FÁJDALOM, AMIT MP MÚLVA FOKOZATOSAN ERŐSÖDŐ TOMPA TARTÓS FÁJDALOM KÖVET.
2. MÉLY FÁJDALOM: RECEPTORAI A MOZGÁSSZERVEKBEN, FŐLEG IZMOKBAN, IZÜLETI TOKOKBAN ÉS SZALAGOKBAN, INAKBAN, CSONTHÁRTYÁN LÉVŐ IDEGVÉGZŐDÉSEK. GYAKORI OKA AZ ELÉGTELEN VÉRELLÁTÁS.
3. ZSIGERI FÁJDALOM: A BELSŐ SZERVEK FALÁBAN A SIMAIZOM RÉTEGEKBEN, A MELLHÁRTYA ÉS A HASHÁRTYA LEMEZEIBEN TALÁLHATÓK. ENNEK 2 FORMÁJA:
A.) KISUGÁRZÓ ENNEK IMPULZUSAIT A VEGETATIV IDEGEKKÖZVETITIK
B.) DIREKT A TESTÜREGET BÉLELŐ SAVÓS HÁRTYA FALI LEMEZÉNEK RECEPTORAIBÓL INDULNAK ÉS A SZOMATIKUS IDEGEKHEZ TARTOZÓ A-GAMMA ROSTOK VEZETIK. A FÁJDALOM ÉLES ÉS ANATÓMIALILAG JÓL LOKALIZÁLHATÓ. FŐ OK AZ ELÉGTELEN VÉRELLÁTÁS, OXIGÉNHIÁNY, SIMAIZMOK GÖRCSÖS ÁLLAPOTA.
A ZSIGERI SZERVEK KÓROS ELVÁLTOZÁSAI SORÁN JELENTKEZŐ FÁJDALOM MEGHATÁROZOTT BŐRFELÜLETRE VETÜL KI ( HEAD-FÉLE ZÓNA) AMI GYAKRAN TÁVOL ESIK AZ ÉRINTETT SZERVTŐL.
TOVÁBBÁ LEHET
1. FÁZISOS ÉLES, AZONNALI, HAMAR LECSENGŐ
2. TÓNUSOS FÁJDALOM TOMPA, HOSSZANTARTÓ
A FÁJDALOMÉRZÉKELÉS RECEPTORAI SZABAD IDEGVÉGZŐDÉSEK.
EGYIK ÉRZÉKELÉSÜNKRE SEM FIGYELÜNK ANNYIRA, MINT A FÁJDALOMRA KELLEMETLENSÉGE MIATT. ÉLETMENTŐ ÉRZÉKLETRŐL VAN SZÓ. A GYEREK SOSEM TANULNÁ MEG, MIT NE TEGYEN HA NEM SZEMBESÜLNE A FÁJDALOM FIGYELMEZTET EREJÉVEL.
A FÁJDALOM INGERE BÁRMILYEN SZÖVETI KÁROSODÁST OKOZÓ INGER LEHET. PL. NYOMÁS, HŐMÉRSÉKLET, ELEKTROMOS ÁRAM, VEGYI ANYAG, MECHANIKAI KÁROSODÁS.
A FÁJDALOMINGER VÉDEKEZŐREFLEXET VÁLT KI, A FÁJDALOM KELLEMETLEN SZUBJEKTÍV ÉLMÉNYE A KIVÁLTÓ OK TUDATOS MEGSZÜNTETÉSÉRE KÉSZTET.
A FÁJDALOM INTENZITÁS ÉS MINŐSÉGE AZ INGEREKEN KÍVÜL NAGYBAN FÜGG AZ EGYÉN KULTÚRÁJA ELVÁRÁSAI VAGY KORÁBBI TAPASZTALATAITÓL.( INDIA-HOROGHINTA SZERTARTÁS. FÉMHORGOT KAMPÓZNAK A HÁTIZOM BŐRE ALÁ, KÖTÉLLEL FELHÚZZÁK, FENNT MÁR NEM KAPASZKODIK A KÖTÉLBE MÉGSEM ÉREZ FÁJDALMAT. AZ ÉV ADOTT IDŐSZAKÁBAN VÉGZIK A GYERMEKEK ÉS A TERMÉS MEGÁLDÁSA CÉLJÁBÓL)
A FÁJDALOMÉRZET TEHÁT LEGALÁBB ANNYIRA LELKI KÉRDÉS MINT ÉRZÉKELŐRECEPTOROK MŰKÖDÉSE. EZ VEZETETT EL A
FÁJDALOMKAPU-ELMÉLETHEZ: AMI SZERINT A FÁJDALOM ÉRZÉKELÉSÉNÉL NEM CSAK A BŐRBEN LÉVŐ RECEPTOROK AKTIVÁLÓDNAK, A GERINCVELŐBEN EGY „ IDEGI KAPU” IS NYITVA KELL H. LEGYEN H. TOVÁBBENGEDJE A FÁJDALOMINGERT AZ AGY FELÉ.
ANALGETIKUS HATÁS: A FÁJDALMAT MÉRSÉKLŐ VAGY TELJESEN MEGSZÜNTETŐ HATÁS.
ANALGESIA: FÁJDALOMMENTES ÁLLAPOT.
GENETIKAI VELESZÜLETETT RENDELLENESSÉG A FÁJDALOMÉRZÉKETLENSÉG.
A szinapszis típusai, részei. Neuronhálózatok
jan 11th
Neuropszichológia, 5. tétel, pszichológia távoktatás
A szinapszis típusai, részei. Neuronhálózatok
A szinapszis: az ingerület átadása egyik neuronról a másikra.
Egy idegsejt akkor “tüzel”, amikor az ingerlés meghalad egy ingerküszöböt.
A neuronok nem érintkeznek közveltenül -> két neuron találkozásánál egy szinapszis rés található.
A szinapszis folyamata:
ingerület -> axon -> axonvégződés -> preszinaptikus membrán -> szinaptikus hólyag -> neurotranszmitterek (kibocsájtók) -> másik sejt neuroreceptor molekuláis
Egyes neurotranszmitterek növelik (serkentő, excitátoros neurotranszmitter), mások csökkentik (gátló, inhibitoros neurotranszmitter) az akciós potenciált.
A szinapszis típusai:
- ideg-ideg (neuro-neuronális)
- ideg-izom (neuro-muszkuláris)
- elektromos
- kémiai
A szinapszis részei:
- preszinaptikus membrán
- szinaptikus rés
- posztszinaptikus membrán
A speciális feladatok elvégzése céljából az idegsejtek hálózatot (idegi köröket) alkotnak, melyek mindezeket a jelenségeket felhasználják. Ezek a neuronhálózatok.
Forrás: Atkinson-Hilgard-Smith-Nolen: Pszichológia
Pölczman Ildikó által kidolgozott változat
A szinapszis típusai, részei. Neuronhálózatok
A szinapszis típusai
A szinapszisokat szerkezetük és működésük alapján osztályozzuk.
Szerkezetük alapján:
1. neuro-neuronális szinapszisok vagy interneuronális szinapszisok (ideg-ideg közötti)
2. neuro-effektoros vagy neuro-terminális szinapszisok
A neuro-neuronális szinapszisok négy félék:
a) axo-axonikus
b) axo-dendritikus
c) axo-szomatikus
d) dendro-dendritikus
A neuro-effektoros szinapszisok kétfélék:
a) az információ közvetítés mechanizmusa
b) a posztszinaptikus komponensben kialakult állapot szerint
Az információ-közvetítés mechanizmusa alapján
a) elektromos szinapszis
b) kémiai szinapszis
A létrejött állapot alapján :
a) ingerlő kémiai szinapszis
b) gátló kémiai szinapszis
Részei
- preszinaptikus membrán= végbunkó membránja (axolemma)
- szinaptikus rés
- posztszinaptikus membrán= (a posztszinaptikus komponensek:sóma, dendrit, izomrost, vagy mirigy képezik ezeknek a sejthártyája alkotja a posztszinaptikus membránt.) A posztszinaptikus membránon sejtreceptorok (membránreceptorok) vannak, alatta pedig riboszóma és endoplazmás retikulum.
A végbunkó citoplazmájában mitokondriumot és kémiai mediátort (neurotranszmitter) tartalmazó hólyagocska (vezikulum) van.
A szinapszis = két idegsejt vagy idegsejt és végrehajtó szerv közötti morfológiai és funkcionális kapcsolat, amely gátolja vagy serkenti a posztszinaptikus komponenst.
Tehát, a szinapszisban részt vesz : egy peszinaptikus és egy posztszinaptikus komponens , valamint a kettejük között található szinaptikus rés.
Neuronhálózatok
Nem tudom itt mire gondolt ??????????????????????????????????????????????
Elemi idegjelenség, nyugalmi potenciál, depolarizáció, akciós potenciál, repolarizáció, hiperpolarizáció
jan 11th
Neuropszichológia, 4. tétel, pszichológia távoktatás
Elemi idegjelenség, nyugalmi potenciál, depolarizáció, akciós potenciál, repolarizáció, hiperpolarizáció
Elemi idegjelenség: az ingerület keletkezése, vezérlése, átadása
Az ingerületvezetés folyamata (idegimpulzus):
Nyugalmi potenciál -> deporalizáció -> akciós potenciál -> repolarizáció
Nyuglami potenciál: K-Na egyensúly a sejt membránján kívül és belül
Depolarizáció: a K-Na egyensúly felbomlása a K-Na pumta (csatorna)
Repolarizáció: a nyugalmi potenciál visszaállása
Ingerület: a sejt környezeti hatására bekövetkező anyagcsere változás
Inger: a környezeti hatás
Környezeti hatásra bármely sejtben anyagcsere változás, ingerületi állapot jön létre, azonban ez az idegsejtekben elektromos potenciálváltozásban nyilvánul meg – ez az akciós potenciál.
A K-Na egyensúly felbomlik és a dendritekből az axon vége felé halad. A mielines (velőhüvelyes) axonban az idegimpulzus haladása szaltatórikus.
Forrás: Atkinson-Hilgard-Smith-Nolen: Pszichológia
Pölczman Ildikó által kidolgozott változat
Elemi idegjelenségek, nyugalmi potenciál, depolarizáció, akciós potenciál, repolarizáció, hiperpolarizáció
Elemi idegjelenségek
A sejtmembrán, vékony rugalmas hártya, amely elválasztja a sejt testet az extra és intracelluláris teret. Fehérjéket, lipideket(zsírok) és poliszacharidokat tartalmaz.
Nem szabályos a szerkezete. A membrán alapanyagát a lipid képezi, ebbe ágyazódnak a fehérjék, jéghegyszerűen. Egyes fehérjék a szállításban, enzimként vesznek részt, mások pedig sejt receptorként viselkednek (hormonok, gyógyszerek, toxinok hatását közvetítik a sejt belseje felé).
A lipidek és fehérjék állandó mozgásban és bonyolult kölcsönhatásban vannak, miközben megőrzik membrán szerkezetét.
Nyugalmi potenciál
A nyugalomban lévő sejtek sejthártyájának külső része elektro – pozitív míg a belső része electro-negatív töltésű. Ezt nevezik nyugalmi membránpotenciálnak.(elektromos potenciál különbség áll fenn) 85-9o mV feszültségkülönbség. Méréskor a külső felszínt tekintjük 0 értékünek tehát a nyugalmi potenciál 85-90 mV.
A membrán nyugalmi potenciálja alatt a sejthártyán kívüli közegben magas a Na+ és a CL koncentráció, míg a citoplazmában magas a K+ és proteinkoncentráció.
Depolarizáció
Amikor a nyugalmi állapotban lévő neuront inger éri, a sejthártya két oldala közötti elektromos feszültség csökken, ugyanis a membrán permeabilitása (áteresztőképessége) megváltozik és NA+ ionok áramlanak be így megszűnik az elektronegativitás sejten belül és a pozitivitás kívül, vagyis a sejt felszíne 130 millivolt potenciaválltozást szenved.
Ez a folyamat akkor keletkezik, ha a neurotransmitterek kapcsolatba lépnek a dendritek receptoraival. Ilyenkor, az ingerlés helyén a NA+ csatornák kinyílnak és NA+ ionok áramlanak a sejtbe. Mivel az intracelluláris közeg negatív töltésű a NA+ionok pedig pozitív töltésüek, a szomszédos NA csatornák is érzékelik a feszültségcsökkenést és kinyílnak, depolarizálva a hozzájuk közel eső területeit is az axonnak. Az axon mentén ismétlődő depolarizációt nevezzük akciós potenciálnak. Az ideginpulzusok mögött bezáródnak a Na+ csatornák és működésbe lépnek az ionpumpák, amelyek helyre állítják a nyugalmi állapotot.( Pl.novokain a szájüreg érzéstelenítésére,amikor megakadályozza a NA+ csatornák kinyílását és ezáltal leállítja az akciós potenciált, így a szenzoros jelek nem jutnak el az agyba.)
Akciós potenciál
Akciós potenciálnak nevezzük az ideg impulzust, amely végig fut a sejttesttől az axon végéig. Ez egy elektrokémiai impulzus, amely akkor keletkezik, amikor elektromos töltésű molekulák u.n. ionok, kilépnek a sejtből, vagy be lépnek a sejtbe.
A neuronok féligáteresztő (szemipermeábilis) sejthártyával rendelkeznek, de ezen túl, a neuronok szelektálják is azokat az ionokat, amelyeket ki vagy beengednek. Általában egy nyitásnál csak egyféle iont enged keresztül. Vannak olyan ionok, amelyek könnyen átjutnak a sejtfalon, míg mások, csak bizonyos kapuk kinyílásakor jutnak át. Az átjárókat ioncsatornának nevezzük. Az ioncsatornák, fánk alakú fehérje molekulák. Ezek szabályozzák: NA+, K+, Ca++, Cl- elektromos töltésű ionok ki vagy be áramlását a kapuk ki-be nyitásával.
Két akciós potenciál között a neuron nyugalmi állapotban van.
Nyugalmi állapotban a neuron a sejthártya polarizáltságát úgy tudja megőrizni, hogy ionpumpák segítségével megakadályozza a K+ kiszivárgását vagy a NA+ besurranását.
Ezáltal a nyugalmi állapotban lévő idegsejt a sejten kívül a NA+ koncentrációt magasan , míg a sejten kívül, alacsonyan tudja tartani. Sejten kívűl pozitív töltésü, sejten belül negatív. Nyugalmi állapotban elektromos potenciálja :50-100 millivoltig terjed.
Repolarizáció, Hipopolarizáció, Hiperpolarizáció
Repolarizációnak , a polaritás visszafordulását, nyugalmi állapothoz való közeledését jelenti, vagyis a sejten belüli polarítás ismét negatív ,míg az extracelluláris térben pozitív. A repolarizáció folyamata már a végén lelassul . Az akciós potenciálnak ezt a lelassult szakaszát nevezzük negatív utópotenciálnak. A negatív utópotenciál szakaszában a membrán potenciál a kisebb még a nyugalmi potenciálnál is, ezt az állapotot nevezzük hipopolarizációnak vagy részleges depolarizációnak. A negatív utópotenciál időtartama 12-20 ms az A típusú velőhüvelyes idegrostoknál.
A negatív utópotenciált, pozitív utópotenciál követi, amikor a membrán-potenciál nagyobb a nyugalmi potenciálnál, ezt az állapotot nevezzük hiperpolarizációnak.
A pozitív utópotenciál 40-60 ms az A típusú velőhüvelyes idegrostoknál.
Gliasejtek
jan 11th
Neuropszichológia, 3. tétel, pszichológia távoktatás
Gliasejtek
10-szer, 50-szer több gliasejt van, mint neuron
A gliasejtek szerepe
- támasztó szerep
- tápanyagokat juttatnak a neuronokhoz
- eltüntetik a neuronok bomlástermékeit
- megemésztik az elhalt neuronokat
- szabályozzák az extracelluláris tér méreteit
- a neuronok mielinizációját biztosítják (Schwann-sejtek)
- csak nyugalmi potenciált mértek bennük, akciós potenciált nem
Forrás: Atkinson-Hilgard-Smith-Nolen: Pszichológia
Pölczman Ildikó által kidolgozott változat
Gliasejtek
Az idegsejtek mellett az idegrendszer a neuronok között, vagy azok körül tartalmaz nem idegi sejtet. Ilyen a gliasejt a szervezetben 10-szer több gliasejt található mint idegsejt.
Az elnevezését az elsődleges funkciójából eredően kapta, mivel feladata az idegsejtek rögzítése, görögül a glia=ragasztó-t jelent.
A központi idegrendszerben 3 féle gliasejt van:
-mikroglia – eltakarító sejtek, amelyek az erekből lépnek az idegrendszerbe.
-oligodendrogliocita – mielinképzésben vesznek részt (Schwann) a mielin egy lipoprotein, jó elekrtomos szigetelő. A Schwann hűvelyhez hasonlóan a mielin hűvely sem folytonos.
-asztrocita -az agy ereivel lép kapcsolatba és részt vesz a neuron táplálásban
A jeltovábbítási funkció megtartása érdekében nem csak az elhalt neuronokat fagocitálják (felfalják), hanem az agy anyagcsere termékeit is eltüntetik, így fontos szerepük van a szervezet védekezésében.
A fent említett funkciókon túl, még szabályozzák az extracelluláris tér méreteit.
Csak nyugalmi potenciált mértek bennük. Akciós potenciált nem.
Amikor a neuronok velőshűvelyei sérülnek (betüremkedik a Schwann féle sejtek sejthártyája) Alzheimer kórt okoz.
A neuron részei, a neuronok osztályozása
jan 11th
Neuropszichológia, 2. tétel, pszichológia távoktatás
A neuron részei, a neuronok osztályozása
A neuron részei:
- sejttest (szóma): sejtmag, DNS, sejtszervecskék
- dendritnyúlványok
- axon:
- Schwann-sejtek
- Ranvier-féle befűződések
- mielin- (velő)hüvely
- végfácska (telodendrion)
- végbunkók
A neuronok osztályozása
A nyúlványok száma alapján:
- bipoláris neuronok
- pszeudounipoláris neuronok
- multipoláris neuronok
Funkció szerint:
- szenzoros neuron – érző idegsejt
- motoros neuron – mozgató idegsejt
- interneuron – agy és gerincvelő
Mi található egy neuronban
- sejtmag (DNS) – genetikai információ
- sejtmagocskák (tigroid rögök) – riboszóma
- csoportosulások – fehérjeszintézis
- endoplazmatikus retikulum (ER) – anyag transzport
- Golgi készülék – fehérjék tárolása
- mikrofilamentumok / neurotubullusok – támasztó szerep
- mitokondriumok
Forrás: Atkinson-Hilgard-Smith-Nolen: Pszichológia
Pölczman Ildikó által kidolgozott változat
A neuron részei, a neuronok osztályozása
A neuron részei:
A sejtmag, mely a sejttestben helyezkedik el,és tartalmazza a genetikai anyagot ( DNS).Innen indul ki a genetikai vezérlés.
Sejttestet vagy szómát, a sejthártya borítja. A sejttest citoplazmája tartalmazza a Nissl-féle testecskéket, amelyek a fehérje szintézisben játszanak szerepet. Valamint a neurofibrillumokat, amelyek szerkezetileg két félék:
- neurofilamentum- támasztó szerepe van
- neurotubulus – finom cső rendszer és az anyagok szállításában vesz részt, valamint ingerület továbbítási szerepe is van de csak lokális potenciálok esetén.
A neurofibrillumok a sejttestben és a nyúlványokban egyaránt jelen vannak.
Dendrit nyúlványok, a sejt testből erednek. Rövidek és dúsan elágaznak. Az ingert cellulipetálisan vezetik, nem rendelkeznek mielinhűvelyel, durva felületűek a dendrit tüskék miatt.
Axon vagy tengelynyúlvány, hosszú 1m is elér, rostszerű, a sejttest elvékonyodott részéből az axondombból ered, amit eredési kúpnak vagy generátordombnak is nevezünk. Vége elágazik, az ágacskák végbunkóban végződnek. Az elágazást végfácskának nevezik.
Az axont hüvelyek borítják. A Schwann-féle hüvely, fagocita (faló) gliasejtekből áll, amelyek mielint termelnek. A sejtek nem érintkeznek egymással, és közöttük kialakulnak a Ranvier-féle befűződések. A mielin egy lipoprotein, ezáltal jó elektromos szigetelő (a sejt hártyának is meg van ez a tulajdonsága). Sem a Schwann sem a mielinhüvely nem folytonos. Ezzel szemben a Henle-féle hüvely folytonos, egymástól elszigeteli a rostokat, védő és tápláló szerepe van. Kötőszöveti rostok, sejtek, hajszálerek és vegetatív idegsejtek alkotják.
Neuronok osztályozása:
- uni-, bi-, pszeudounipoláris és multipoláris idegsejtek – a nyulványok száma alapján.
Funkciójuk alapján 3 csoportba sorolhatól (lásd 1Tételben mindkét besorolás ki van fejtve)
A neuronok száma, mérete, alakja, sajátosságai
jan 11th
Neuropszichológia, 1. tétel, pszichológia távoktatás
A neuronok száma, mérete, alakja, sajátosságai
Idegsejt = neuron = az idegrendszer alapegysége
A neuronok száma: mintegy 100 billió
A neuronok mérete:
- a legkisebb 4 mikron átmérőjű
- a legnagyobb 100 mikron is lehet
A neuronok alakja: változatos, tobbnyire hosszukas, gomb vagy csillag alaku
A neuronok sajátosságai:
- dendritekkel és axonokkal rendelkeznek
- kommunikálnak egymással
- neurotranszmittereket tartalmaznak
Forrás: Atkinson-Hilgard-Smith-Nolen: Pszichológia
Pölczman Ildikó által kidolgozott változat
A neuronok száma, mérete, alakja, sajátosságai
Az idegrendszert felépítő idegszövet, idegsejtekből (neuron).
Mérete: A neuronok nagysága 5-150μm. Legkisebbek a kisagy szemcsesejtjei, legnagyobbak a gerincvelői motoros sejtek.
Alakja: változatos, a sejttestről kiinduló dendrit nyúlványok számától és ágaitól függően, találunk kerek, orsó, piramis és csillag alakú idegsejteket. A különböző sejtformák a funkcionális specializálódással függenek össze. Nyúlványaik alapján az idegsejteket 4 csoportba osztjuk: uni-,bi-,pszeudounipoláris és multipoláris idegsejtek. Az első kettő az embrionális fejlődés idejére jellemző, a pszeudounipoláris, u.n.. T nyúlványú sejtek az érző idegek perifériáin elhelyezkedő érzőidegdúcok. Az emberi idegrendszer fő sejttípusa a multipoláris(soknyúlványú) idegsejt.
Sajátosságai : ingerlékenység és ingerületvezetés.
Inger hatására, lehet az :fény, hő, mechanikai,kémiai, vagy elektromos, a szervezet, sejt, válaszol ,ezt nevezzük ingerületnek. Ilyenkor, a sejthártya permeabilitása fokozódik, ionvándorlás történik, minek következtében megváltozik az elektromos potenciál, majd az eredeti állapot visszaáll (sejthártya restitució). Ingerület alatt másodlagos reakció pl. az izom összehúzódás, mirigyekben a szekréció (kiválasztás).stb.
Az ingerlés helyén létrejött ingerületi állapot a sejten tovaterjed, ezt nevezzük ingerületvezetésnek.
Erősségük szerint az ingerek lehetnek:
Küszöb alatti – nem képesek ingerületet létrehozni.
Küszöbinger – a leggyengébb inger, de már idegingerületet vált ki..
Küszöb feletti inger – erősebb a küszöbingernél és szintén ingerhatásuk van.
Az ingerlékenység mértéke a küszöbinger, mely minél alacsonyabb, annál ingerlékenyebb az idegszövet és viszont.
Rövid idejű ingerekkel az idegsejtet nem lehet ingerületbe hozni. Az inger ki váltása az intenzitás és idő függvénye. Azt a leggyengébb ingert, amely hosszú időn át hatva idegingerületet idéz elő, reobázisnak nevezzük, ami nem más mint a küszöbinger. A kétszeres reobázis erősségű inger hasznos ideje a kronaxia. Az idegek kronaxiája fordítottan arányos az ingerlékenységükkel. Minél ingerlékenyebb egy szövet, annál rövidebb a kronaxiája és fordítva.
A neuronokat funkciójuk alapján 3 csoportba soroljuk:
- szenzoros (érző idegsejtek): a receptoroktól kapott impulzusokat továbbítja a központi idegrendszerhez.
- motoros neuronok: (mozgató idegsejtek) az agyból, vagy gerincvelőből érkező jeleket továbbítják a végrehajtó szervekhez.(izmokhoz, mirigyekhez).
- interneuronok: (köztes idegsejtek) csak az agyban és a gerincvelőben találhatóak. Az impulzusokat az érző idegsejtektől kapják az impulzusokat és interneuronokhoz vagy motoros neuronokhoz továbbítják.
A neuronok között, vagy azok körül előfordulnak nem idegi sejtek A gliasejtek, amelyek10-szeresei a neuronoknak. Szerepük a neuronok rögzítése, de táplálják a neuronokat és az elhaltakat pedig felfalják.
Az idegsejtek elhelyezkedése
A központi idegrendszer (agy-, gerincvelő) szürkeállománya idegsejtek összessége. Az idegsejtek az agyvelőben részben felszíni rétegeket alkotnak (agykéreg), részben a fehérállománytól körülvéve, jól elhatárolt magok(nucleus) formájában helyezkednek el. A gerincvelőben az idegsejtek abelső zónában, kívűlről fehérállománnyal körülvéve fekszenek. A központi idegrendszeren kívűl az idegsejtej idegdúcokat (ganglion) képeznek.
A tudomány jelenlegi állása szerint, vannak olyan idegsejtek, amelyek osztódásra képesek.
Legutóbbi hozzászólások