Babes Bolyai Tudományegyetem 2009 távoktatás
Üzenetek címkézve motiváció
Szociális motívumok
máj 30th
Általános pszichológia, 39. tétel, pszichológia távoktatás
Volf Brigitta jegyzete alapján
A szexualitás és az anyai viselkedés a faj fenntartását szolgálja, és a faj más egyedeihez kötődik, ezért szociális motívumoknak tekinthetjük őket. Ezek a motívumok a viselkedésre késztető hatása nagyon erős, ezért az alapmotívumok közé soroljuk őket.
Kísérletek bizonyítják, hogy a patkányanya a legnagyobb áramütést akkor viseli el, ha kölykéhez akar eljutni.
A szexualitással kapcsolatban a tapasztalatok arra utalnak, hogy az embernél a szexualitás kikerül a hormonrendszer kizárólagos ellenőrzése alól, és a korai élmények, valamint a később tanult kulturális hatások az idegi szabályozás révén komoly befolyást gyakorol a viselkedésre. Pl. férfiak kasztrálás után, nők menopauza után is folytatják a szexuális életüket.
Szexuális viselkedésünkre kulturális hatások is befolyást gyakorolnak. A társ jelenléte szükséglet az ember számára.
Németh László szavaival: „egyik igénye a másoknak szükséglete”.
Ez igaz az utódápolásra is.
Harlow 1959-ben végzett (1) kísérletében rhesusmajmok fejlődését vizsgálta mesterséges körülmények között, úgy, hogy csecsemőkorukban elválasztotta őket anyjuktól. Az aktivitás alacsony fokát lehetett megfigyelni viselkedésükben, magatartásuk felnőtt korban még kirívóbbá vált, sem szexuális viselkedésre, sem utódápolásra nem voltak képesek.
Egy másik (2) kísérletében az anyjuktól elválasztott majmok egy részét „drótanya” nevelte, ő volt a ketrecben, drótból készült tőle kapták a táplálékot. A másik csoportot „szőranyák” nevelték, a drótbábura szőrmét húztak, a harmadik csoport tagjait a saját anyjuk nevelte. Megfigyelték, hogy ijesztő inger esetén az anyjukkal nevelkedő majmok őhozzá szaladtak, a szőranyán nevelkedők a szőranyára csimpaszkodtak és biztonságot merítettek a jelenlétéből, a drótanyán nevelkedő kismamjok a földre lapulva reszkettek a félelemtől, nem szaladtak oda anyjukhoz, nem alakult ki kötődés.
(3) kísérletben az anyjuktól elválasztott majomcsecsemőket olyan ketrecben nevelték, ahol a drótanya és a szőranya is jelenvolt, s a cumisüveget a drótanyára erősítették. Megfigyelték, hogy a táplálkozási idő kivételével a kismajom a szőranyán tölti az idejét. Tehát ahhoz az anyához kötődnek jobban, aki a megkapaszkodás biztonságát nyújtotta számukra, nem a táplálékot adóhoz.
Humán megfigyelések szerint a velünk született reakciónk mellett korai tapasztalatainknak is meghatározó szerepük van az utódgondozásban. Az „anyai ösztönnek” ismert viselkedés arra következtetett, hogy a gyermek születése után 24-36 óra az anya-gyermek kapcsolat minőségét meghatározó szenzitív periódus. A szoros és gyakori testi kontaktus később sokkal odaadóbb gondozói viselkedéssel jár.
Az agresszió
A fajon belüli szándékos károsodást agressziónak tekintjük. Létezik verbális agresszió is, pl. egy gúnyos megjegyzés rejtett üzenete. Embernél az agresszív viselkedés indításában a limbikus rendszerhez tartozó magcsoportok, a gyrus cinguli és az amygdalia vesz részt.
Az agresszió fajtái
- antiszociális agresszió: közösség ellen irányul
- proszociális agresszió: a közösség és az egyén céljait egyaránt szolgálhatja, pl. a szülő büntetése
- indulati agresszió: egyedüli célja fájdalom okozása a másiknak
Konrad Lorenz foglalkozott sokat ezzel a témával. Szerinte az agresszió öröklött ösztönös viselkedés.
A pszichoanalízis szerint az agresszió az emberi viselkedés elválaszthatatlan része. Freud úgy gondolta, hogy az egyik alapvető ösztön a halálösztön az én ellen irányul, de külső tárgyakta is irányítható és az már agresszió.
Az agresszió másodlagos drive elméletei közül a Dolland és mtsai által publikált frusztráció-agresszió hipotézise a legismertebb. Eszerint minden célra irányuló motivált viselkedés akadáloyzása, frusztrációja agresszív feszültséget hoz létre.
Frusztráció-toleranciával a személy viselkedésével megvalósítja a cél fenntartását, a szociálissan kívánatos célelérés módját és közben megtanulja, hogy érdemes az akadályoztatás feszültségét elviselni. Pl. ha a gyerek csokit akar az édesanyja pedig nem engedi, akkor úgy reagál, hogy feltűnően segítőkésszé válik.
Létezik viszont altruisztikus viselkedés is.
Az altruizmus olyan viselkedés, amely hasznos vagy kedvező egy nem rokon személy számára. Az alábbi viselkedésformákat foglalja magába:
- segítségnyújtás vészhelyzet esetén pl. baleset
- fiatalabb vagy idősebb személy segítése pl síró kisgyereket vígasztalunk, idős embert felsegítünk a buszra
- szerszámok és a „tudás” megosztása, pl. egy lerobbant autót megpróbálunk kiszedni az árokból
Az altruisztikus viselkedés gyakoribb barátokkal, mint idegenekkel szemben, és kölcsönös előnyökkel jár – reciprok altruizmus. Minél nagyobb a kedvezményezett kiszolgáltatottsága, annál nagyobb késztetést érez a viszonzásra, pl. hálapénz adása. Az ember barátságosan reagál az önzetlenségre, ami viszonyosságot vált ki, ezzel mintegy elmélyíti a kapcsolatot. Megfigyelték, hogy kisiskolás gyerekeknél az ajándékozás a barátszerzés egyik módja lehet.
Forrás: tanulmányi útmutató
Urbán
jan 26th
Általános pszichológia, 19. tétel, pszichológia távoktatás – egy kis segítség
Az érzelmek és motiváció összehasonlítása
Timi és Éva jóvoltából
Urbán… könyv
Urbán László részlet
Urbán László részlet
Urbán László részlet
Urbán László részlet
A motiváció elméletei
jan 14th
Általános pszichológia, 23. tétel, pszichológia távoktatás
A motiváció elméletei
Garda Ildikó által kidolgozva
A motiváció fogalma
A pszichológia egyik fontos kérdése, milyen késztetésekből fakad, valamint milyen erők állnak a viselkedés hátterében. Miért tudunk bizonyos cselekvésekre, hatalmas energiákat mozgósítani, míg másokra viszont nem.
A motiváció szó a latin eredetű movere igéből ered, melynek jelentése mozogni, mozgatni. A motiváció a pszichológiában gyűjtőfogalom, motívumokból épül fel és minden cselekvésre, viselkedésre késztető belső tényezőt magában foglal.
A motiváció meghatározza a szervezet aktivitásának mértékét, a viselkedés szervezettségét és hatékonyságát.
Motivációelméletek
A motivációelméletek a motiváció működésének mechanizmusaira keresik a magyarázatot. Két elterjedt felfogás a drive-redukciós és az arousalszint elmélet. A 40-es, 50-es évek egyik elterjedt nézete az alapvető motívumok működésére vonatkozóan a drive-redukciós elmélet volt. Ennek alapján a motívumok arra irányulnak, hogy redukálják a személy által felszültségként átélt pszichikus állapotot, és a feszültség vagy drive csökkenése örömet okoz. Bizonyos motívumok (pl. éhség) működése valóban megmagyarázható a drive-redukció elmélet elveivel. Más motívumok működésére azonban, mint a szexuális és kíváncsiságmotívumok nem képes kielégítő magyarázatot adni.
A motivációval kapcsolatban leginkább elfogadott elve napjainkban az arousalszint elmélet, mely abból indul ki, hogy minden ember az optimális arousalszint elérésére törekszik. Az optimális szint természetesen egyénenként változó. Az alapvető fiziológiai szükségletből fakadó motívumok (pl. éhség, szomjúság stb.) az optimális szint fölé emelik az arousal szintet, így olyan viselkedést eredményeznek, amely lecsökkenti a megemelkedett arousalszintet. Abban az esetben viszont, amikor az élő szervezetet kevés inger éri, az arousalszint lecsökken az optimális szint alá, ami a szervezetet az arousalszint növelésére fogja motiválni. Keressük a környezetünkben az ingereket (ideértve a szexuális izgalmakat), az újdonságot és a komplexitást, azonban csak az optimális szintig.
Történelmi áttekintés
Darwin (1859): A fajok eredete – Állat és ember között a különbség inkább mennyiségi, mint minőségi. A fő motiváló erő a túlélés. Adaptáció, az alkalmasabb túlélése. Evolúciós elmélet. (érzelemkifejezés)
W. James (1890): kontinuitás az ember és állat között, a veleszületett vagy ösztönös motívumok számában különböznek; az ember több ösztönnel rendelkezik, az ösztön mentalisztikus tulajdonságokkal (cél, irány) rendelkezik.
McDougall (1908) hormikus teóriája (hormao – biztat, sürget, késztet): Az ösztönök a viselkedés legfőbb meghatározói. 18 alapösztönt különböztet meg (mint társas kapcsolatok iránit igény, félelem, kíváncsiság, védelmező szülői attitűd, önérvényesítés, engedelmesség, behódolás, düh+testi szükségletek).
Az ösztönök egy része érzelmi állapotot kelt, és ez hat közvetlenül a magatartásra. Pl. a menekülés ösztöne eredményezi a félelmet, és az az elkerülő viselkedést. Az emberi viselkedés komplex volta az ösztönök és az érzelmek kombinációjával magyarázható.
McDougall szerint a tanulás nem változtat az ösztönön.
Mechanisztikus biológia Brücke (1874): belső biokémiai erők motiválják a viselkedést minden szervezetben.: Az élő szervezet olyan dinamikus rendszer, amelyben a kémia és fizika törvényei érvényesülnek. Tropista iskola (Loeb): a külső ingerlés hatását hangsúlyozzák, a belső erők szerepe csekély.
Ezekre a nézetekre válaszként 2 irányzat fejlődött ki: a pszichoanalizis és a behaviorizmus.
Freud pszichoanalitikus elmélete
A pszichoanalitkus nézőpont alapfeltevése, hogy viselkedésünket biológiailag meghatározott alapösztönök vezérlik, melyeknek leggyakrabban nem is vagyunk tudatában. Ezek a szexualitásból és az agresszivitásból erednek. Ezenkívül cselekedeteinket meghatározzák még múltbéli élményeink s az azokat kísérő érzelmek nem tudatos emlékei; motívumaink tehát személyes múltunkban, élettörténetünkben gyökereznek.
Ösztön-elmélete szerint a két alapvető ösztön:
- Életöszön (Eros) – az életösztön vagy szexuális ösztön a szaporodással és a túléléssel, az örömszerzéssel kapcsolatos drive-okat foglalja magába (éhség, szomjúság, szexuális vágy).
- Halálösztön (Thanatos)- „Minden élet célja a halál”
A halálösztön általában nem tud kifejeződni, mert az életösztön ellenőrzése alatt tartja. Legfotonosabb aspektuma az agresszió ami az akadályoztatásából fakad.
A szükséglet pszichológiai megfelelője a drive , amely angol szó és jelentése űzni, hajtani ill. hajtóerő.
A drive a szükséglet nyomán kialakuló, belső késztetés, a viselkedés hajtóereje. A drive alapvető feladata a szervezet általános energetizálása, nem pedig annak irányítása, vagyis nem mutatja meg, hogy a szervezet mit csináljon az adott szükséglet kielégítése érdekében, csak az ehhez szükéséges hajtóerőt adja.
Adler – a hatalomvágy és a kisebbrendűségi érzés kettőssége határozza meg a viselkedést.
C. L. Hull – Drive redukciós elmélet
Neobehaviorista pszichológus az ingerek és válaszok között lezajló folyamatokra (= közvetítő folyamatnak ) próbált hipotéziseket megfogalmazni.
HULL drive-redukciós elmélete értelmében a fejlett központi idegrendszerrel rendelkező élőlények környezetükkel anyagcsere-kapcsolatban állnak. Az élettani állapotok szükségletként jelentkeznek és reprezentálódnak az agyban. Ha ez automatikusan vezérelt testi működéssel nem szüntethető meg, akkor az idegrendszerben cselekvésre késztető feszültségállapot jön létre, amit drive-nak nevezünk. A drive-állapot mindaddig fennmarad, amíg egy célirányos viselkedés nem csökkenti a feszültséget. Éhség – táplálék keresése – elfogyasztása – kielégülés, a drive kialszik, elmúlik, redukálódik.
A drive erőssége függ a szervezet állapotától és a környezettől. Éhség esetén a tápláléknak, mint céltárgynak eltérő vonzereje van. Ezt a vonzerőt, ami hozzájárul a viselkedés irányának és energiájának meghatározásához, incentív = jelentéssel bíró értéknek nevezzük.
Ha a drive-redukció sikeres, az egyben a hozzá vezető cselekvéssor ismétléséhez, tanuláshoz vezet. Ha a feszültség növekedése is megerősítő hatású, akkor drive-indukcióról beszélünk.
A. MASLOW (humanisztikus nézőpont) – Szükséglet hierarchia
Motivációs rendszere szerint a szükségleteknek létezik egy hierarchiája, amelyet egy motivációs piramisban foglalt össze.
A piramis legalsó szintjén az alapvető élettani szükségletek, mint például az éhség, szomjúság stb. helyezkednek el, majd a piramis csúcsa felé haladva egyre magasabb rendű motívumokkal találkozunk. Maslow szerint a piramis különböző szintjein található szükségletek csak akkor lépnek fel, ha az alattuk lévő szükségletek részben kielégítettek. Például a piramis második szintjén található biztonság iránti szükséglet csak akkor lép fel, ha az alsó szinten lévő fiziológiai szükséglet részben kielégített. A piramis csak az emberre jellemző szükségleteket is tartalmaz, ilyen a megbecsülés, a kognitív, az esztétikai és az önmegvalósítás szükséglete. Az önmegvalósítás alatt a bennünk lévő lehetőségek kiteljesedését érti. A Maslow által elképzelt hierarchia azonban nem minden esetben érvényesül, például ez a rendszere a motivációknak nem magyarázza meg az éhező tudósok, vagy az éhségsztrájkot folytatók viselkedését, akik alapvető szükségleteiket alárendelik egy magasabb szükségletnek.
Maslow szükséglet piramisa
Clayton Alderfer szükségletelmélete: három szükséglet kategóriát emel ki: a létezéssel kapcsolatos – , a szociális kapcsolatok iránti – és a fejlődéssel kapcsolatos szükségletek.
D. McClelland: tartalmi motivációs elmélet
Ő is három fő szükségletet azonosított: A teljesítményre -, a hatalomra vonatkozót, valamint az „affilizációs”-nak elnevezett szükségletet (szeretet szükséglete)
Az eddigiekben bemutatott motivációs elméletek a szükséglet kielégítésére épülnek.
Állítottak fel motivációs elméleteket a más megközelítésekre alapozva:
- viselkedés alapú motivációs elméletek :
- Skinner megerősítés
- Locke cél-válaszás
- Hunt –célmotiváció
- Munkahelyre készített mot. Elmlet: Hezeberg
- Racionális elméletek:
- Festinger: méltányosság elmélet
- Wrom: VIE elmélet (Elvárás, eszköz vegyérték)
Források:
http://www.ektf.hu/hefoppalyazat/pszielmal/a_motivci_fogalma.html
http://www.scribd.com/doc/24574701/Pszichologiai-szoveggy%C5%B1jtemeny-BBT-Kolozsvar
Bernáth – Révész (szerk. 2002). A pszichológia alapjai. Tertia Kiadó, Budapest,
A motiváció fogalma
jan 13th
Általános pszichológia, 22. tétel, pszichológia távoktatás
A motiváció fogalma
Kidolgozta Garda Ildikó
Cselekvéseink alapvető indítékai a késztetések, melyeket valamely szükséglet jelentkezése hoz létre. Ezeket a késztetéseket, melyek a szükségletet csillapító viselkedésre irányulnak, nevezzük motivációnak.
A biológiai eredetű túlélési motívumok / éhség, szomjúság stb. /, szociális motívumok /szexualitás, utódgondozás / mellett léteznek más, a szocializáció során tanult motívumok, melyek erősebbek lehetnek az alapvető biológiai motívumoknál. Ezek gyakran a feszültségi állapot csökkentésének vagy optimalizálásának igényéből erednek.
A pszichoanalízis szerint a viselkedés energetikai hátterét az életösztön energiája, a libidó biztosítja.
A századforduló egy szociálpszichológiai elmélete szerint a szociális viselkedés mozgatóerejeként specifikus ösztönök sorát fedezte fel a nyájösztöntől a szerzési ösztönig, az önérvényesítési ösztöntől az önlefokozás ösztönéig.
Hull behaviorista felfogásában a drive-redukció elmélete:
Értelmében a fejlett központi idegrendszerrel rendelkező élőlények környezetükkel anyagcsere-kapcsolatban állnak. Az élettani állapotok szükségletként jelentkeznek és reprezentálódnak az agyban. Ha ez automatikusan vezérelt testi működéssel nem szüntethető meg, akkor az idegrendszerben cselekvésre késztető feszültségállapot jön létre, amit drive-nak nevezünk. A drive-állapot mindaddig fennmarad, amíg egy célirányos viselkedés nem csökkenti a feszültséget. Éhség – táplálék keresése – elfogyasztása – kielégülés, a drive kialszik, elmúlik, redukálódik.
A drive erőssége függ a szervezet állapotától és a környezettől. Éhség esetén a tápláléknak, mint céltárgynak eltérő vonzereje van. Ezt a vonzerőt, ami hozzájárul a viselkedés irányának és energiájának meghatározásához, incentív = jelentéssel bíró értéknek nevezzük.
Ha a drive-redukció sikeres, az egyben a hozzá vezető cselekvéssor ismétléséhez, tanuláshoz vezet.
Ha a feszültség növekedése is megerősítő hatású, akkor drive-indukcióról beszélünk.
TÚLÉLÉSI MOTÍVUMOK
Homeosztázis:
A belső környezet állandóságát fenntartó működés. Nagy részben reflexek irányítják, mint a légzést, emésztést, kiválasztást, keringést. A homeosztatikus elven szabályozott működéseknek azonban van egy szűkebb köre, a testhőmérséklet, a folyadékháztartás és a táplálkozás, amelyekben a szándékos viselkedési elemek is szerepelnek.
Sémája: Perifériális érzékelők —- központi érzékelő, központi kiértékelő és vezérlő egység, ideális érték tároló egység —- végrehajtók.
A túlélési motívumokkal kapcsolatos testi működéseink központja az agyi hipotalamusz. Ez a központ a hipofízisen keresztül közvetlenül irányítja a hormonrendszert is.
Hőszabályozás:
A bőrben található hőreceptorok érzékelik a külső hőmérséklet változásait. Ha ez eltér a tűréshatártól, akkor automatikus kiigazító folyamatok indulnak be. Hidegben szűkülnek a hajszálerek,- csökken a hőleadás. Amennyiben ez kevésnek bizonyul, akkor izomműködéssel, azaz didergéssel hőt termeltetünk. Ha ez sem elég, akkor megjelenik a pszichológiai késztetés, meleg hely keresése, melegebb ruházat stb.
Meleg időben a hajszálerek tágulnak, izzadságmirigyek működése beindul, ha ez hatástalan, megjelenik a cselekvésre késztető drive.
Táplálkozás esetén:
Az éhség pszichofiziológiai szabályozása a hipotalamusz laterális régiójából indul. Ugyanitt, a mellső-középső területen van a jóllakottság-központ.
A szájban és garatban is vannak érzékelősejtek, a gyomorban is találhatók telítődést érzékelő receptorok.
A hipotalamusz a májjal, mint raktározó szervvel együttműködve érzékeli és szabályozza a vér cukor-, zsír-, és fehérjeszintjét.
SZOCIÁLIS MOTÍVUMOK:
Szexualitás és utódgondozás: Mindegyik hátterében a faj fenntartásához szükséges biológiai létünk motívumai állnak.
A nemi működések hátterében fontos szerepet játszanak a hormonok. Az embernél azonban a szexualitás kikerül a hormonrendszer kizálólagos hatása alól és a korai élmények, a tanult kulturális hatásiok és az idegi szabályozás erőssen befolyásolja a visekedést. Szexuális viselkedés az embernél kultúrafüggő. Ezt igazolják a humánetológiai kutatások, melyek tanult viselkedésmintákat követnek.
A kulturális hatások példája a homoszexualitás, amit különböző korokban eltérően ítélik meg.
Utódápolás:
Harlow l959-ben rhesusmajmok fejlődését vizsgálta. A vizsgálatok eredményei igazolták az alapvető szociális szükségletek hiányában fellépő viselkedési, fejlődési zavarokat. Az anyai ösztön, megkapaszkodás, biztonság meghatározó szerepet kap az élet korai szakaszában. Lásd fejlődéspszichológia. (szőranya- drótanya)
Agresszió:
Konrad Lorenz szerint csak a fajon belüli szándékos károkozást tekinthetjük agressziónak. A ragadozók zsákmányszerzése nem agresszió, hanem táplálékkeresés.
Szociális értelemben a gúnyos megjegyzés a verbális agresszió kifinomult formája.
Az embernél a limbikus rendszerhez tartozó magcsoport, a gyrus cinguli az amygdalával – vesznek részt az agresszív viselkedések indításában.
Az agresszió fajtái:
Antiszociális -a közösség ellen irányul,
Proszociális- az adott társadalom normáin belül elfogadott személy, közösség védelmében kivitelezett.
Indulati – kifejezetten fájdalomokozás céljából kezdeményezett agresszió,
Instrumentális – az agresszív viselkedés leszerelése a cél.
K.Lorenz- az agresszió öröklött, ösztönös viselkedés az állatoknél és az embernél egyaránt
A pszichoanalízis- szerint az agresszió az emberi viselkedés elválaszthatatlan része. Freud az agressziót alapvető ösztönnek (drivenak) tartja és halálöszönként (thanatos) nevezi meg, ami az én ellen irányul. Átirányítható külső tárgyakra, szerinte ez az agresszió.
Dollárd és munkatársai – frusztráció-agresszió hipotézise szerint: minden motivált célra irányuló viselkedés akadályozása – frusztrációja – agresszív feszültséget hoz létre. Levezetésének különböző viselkedésformái lehetnek, amelyeket a környezet jutalmaz vagy büntet.
A tartós frusztáció nemcsak agressziót, hanem regressziót is okozhat.
A frusztráció-tolerancia kialakulása azáltal jön létre, hogy megtanuljuk a cél fenntartását és a cél elérésének különböző szociálisan elfogadható kerülő útjait.
A.Bandura- a tanult tényezők döntő szerepét hangsúlyozza az agresszív viselkedés kialakulásában.
A SEGÍTŐ VISELKEDÉS /ALTRUIZMUS /:
Egy olyan magatarás, amely hasznos vagy kedvező egy nem rokon személy számára.
Az alábbi viselkedésformákat foglalja magába:
-Segítségnyújtás veszélyhelyzet esetén
- Fiatalabb vagy idősebb személy megsegítése,
- A szerszámok és a „tudás”megosztása,
Megfigyelések szerint az altruisztikus viselkedés gyakoribb barátokkal, mint idegenekkel szemben, és kölcsönös előnyökkel jár a kedvezményező és a kedvezményezett személy számára egyaránt.
Minél nagyobb a kedvezményezett kiszolgáltatottsága, annál nagyobb késztetést érez a viszonzása.
Az ember barátságosan reagál az önzetlenség megnyilvánulsásaira, ami viszonosságot vált ki, ezzel elmélyíti a kapcsolatokat. (Pl. Kisiskolásoknál az ajándékozás a barátszerzés egyik módja).
A KÍVÁNCSISÁGTÓL A KOMPETENCIÁIG:
Explorációs viselkedés:
A tanulásra képes, fejlett idegrendszerrel bíró gerincesek a számukra ismeretlen, új tárgyak iránt érdeklődést mutatnak. A látáson túl a fajra jellemző módon szaglással, tapintással is igyekeznek ismereteket szerezni.
A kíváncsiságot és a manipulációs drive-ot mivel mindkettő az idegrendszer belső folyamataival kapcsolatos intrizik motivációnak nevezik szemben a külső jutalmak vagy büntetések által biztosított extrizik motívációval.
Intrinzik- belső motíváció:
A kíváncsiság elsődleges motívum. Harlow kísérletében majmok erősen érdeklődtek mechanikusan megoldható feladatok iránt. Ezt manipulációs drive-nak nevezte.
Extrinzik motíváció:
A külső jutalmazással és büntetéssel fenntartott szükséglet. Ha valamit érdeklődésből szívesen, kedvvel végzünk, ez önmagában is jutalomértékű. A külső jutalom- bizonyos esetekben – rontja a produkció színvonalát, mert nem a tevékenységre, hanem a feladat végrehajtásából származható előnyökre terelődik a hangsúly.
A kompetencia: a hatékonyság, hozzáértés motívuma, késztetés a környezettel való hatékony viselkedés elsajátítására. A cselekvés, a tárgyakkal való bánni tudás, az „én csinálom” sikere az egyedfejlődés korai élménye. Kompetencia-élmény kísér minden sikeres akciót.
Kognitív disszonancia: ha két, számunkra fontos vélekedés vagy értékelés, illetve egy vélekedés és egy tervezett vagy megvalósított viselkedés között ellentmondás van. Az ellentmondás feszültséget kelt, ami a disszonancia redukálására indítja a személyt. Megismerő tevékenységeink átalakítására és átértékelésére ösztönöz bennünket, ha ismereteink értékelése nincs összhangban egymással.
A TELJESÍTMÉNYMOTIVÁCIÓ:
A sikerek elérésére, a teljesítmény állandó emelésére, mások teljesítményének meghaladására vonatkozó késztetés.- az iskolában nagy hangsúlyt kap.
Atkinson vizsgálatai szerint olyan feladathelyzet, amelyben a cél elérése bizonytalan, két egymással ellentétes motívumot kelt:
- A cél elérésének motívuma;
- A kudarc elkerülésének motívuma.
Sikerorientáltak azok az emberek, akik szeretnek kockáztatni, és próbára teszik ügyességüket. Akkor mutatják a legerősebb motívációt egy feladat iránt, amikor a siker és a kudarc valósínűsége nagyjából egyenlő, vagyis közepes erősségű a feladat. A sikert saját képességüknek, a kudarcot az erőfeszítés hiányának tulajdonítják.
Kudarckerülők, akik bizonytalanok önmagukban vagy szorongóak. Ők olyan feladatot választanak, melyek vagy olyan könnyűek, hogy biztos a sikeres megoldás, vagy olyan nehezet, hogy a bekövetkező kudarc miatt nem kell szégyenkezniük. A sikert szerencsének, a kudarcot a képesség hiányának tulajdonítják.
A feladat teljesítésére vonatkozó előzetes célkitűzést igényszintnek nevezzük.
A MOTÍVÁCIÓ RENDSZERE:
Maslow elmélete a motívumok hierarchikus egymásra épülését dolgozta ki.
Alapszükségletek: a biztonság szükségletei – a fizikai védettség, biztonság,
A fiziológiai szükségletek – élelem, ital, oxigén, hőmérséklet, stb.
Pszichológiai szükségletek: valahova tartozás, szeretettség – szociális interakciók
Önértékelés szükséglete- presztízs, hírnév, becsvágy,
Önaktualizáció, önmegvalósítás- elérni a bennünk rejlő lehetőségeket.
A biológiai motívumoktól megkülönböztette azokat a fejlődési motívumokat, melyek a környezet jobb megismerésén keresztül a hatékonyabb beilleszkedést szolgálják. A hierarchia csúcsa felé helyezkednek el a magasabbrendű, humánspecifikus motívumok, ezek a megismerésre és a teljesítményre irányulnak, a háromszög csúcsán pedig az önmegvalósítás motívuma, önmagunk tökéletesítésének pszichés energiáját szolgáltatja.
Maslow motivációs piramisa
http://www.ektf.hu/hefoppalyazat/pszielmal/maslow_motivcis_piramisa.html
Forrás: Bernáth L. – Révész Gy. Szerk.: A pszichológia alapjai. Tertia Kiadó, Budapest, l994.
Legutóbbi hozzászólások