Babes Bolyai Tudományegyetem 2009 távoktatás
Üzenetek címkézve látás
Érzékleti modalitások: a látás
máj 10th
Általános pszichológia, 3. tétel, pszichológia távoktatás
Pölczman Ildikó által kidolgozva
Közeli és távoli érzékleteket különböztetünk meg. A látás távoli érzéklet.
A látás ingere a tárgyakról visszaverődő fény. A fény elektromágneses sugárzás ( 400-700 nm)
A környeztből feldolgozott ingerek 80%-a a látáson keresztül dolgozódik fel.
A látórendszer: a szem, az agy részei és az ezeket összekötő idegek.
A szem képkialakító rendszere: szaruhártya, pupilla, lencse. Ezek nélkül fényt látnánk, mintákat nem.
A szem micro és makromozgást végez: tremor és kontúrkövetést Þ a látórendszer a változásokra érzékeny.
A szemben a retina részeiként fényérzékeny, eltérő formájú receptorsejtek találhatók:
- Csapok (6-8 millió)- nappali látás
- Pálcikák (120 millió)- éjszakai látás
Fovea: a retina közepe – a fény ide esik- itt csak csapsejtek vannak- színes látás
Perifária – a foveán kívül eső rész – pálcikák alkotják- sötétben látás
A csapok és pálcikák fotoreceptorokat tartalmaznak, olyan vegyületek, amelyek elnyelik a fényt.
Különbségeik:
Csapok: Pálcikák:
¨ Kis érzékenység ¨ Nagy érzékenység
¨ Piros-sárga érzékenység (nappali látás) ¨ Zöld-kék érzékenység (éjszaki látás)
¨ Nagy felbontóképesség ¨ Kis felbontóképesség
¨ Fovea irányába nagyobb számban ¨ Periféria irányába nagyobb számban
¨ Szín és alakkódolás ¨ Világosság és mozgáskódolás
A pálcikák annyira érzékenyek, hogy nappali fénynél működésképtelené válnak. De éjjel v. esti homályban egyetlen foton elnyelődését is képesek jelezni. Oka: A pálcikákhoz kötődő ganglionsejteknek több bemenete van, mint a csapokhoz kötődőknek.
Intenziv fényben a csapok aktivak.Válaszaik 4x gyorsabbak mint a pálcikáké, így tökéletesen észlelik a gyorsan változó vizuális ingereket, a tárgyak képének gyros változásait. Az általuk szolgáltatott kép tér-és időbeli részletekben gazdagabb.
Mindkét sejttipus fényelnyelő látópigment-molekulákat tartalmaz.
A pálcikák egyetlen látópigmentet, Rodopszint.
Az emberi retinában található 3 féle csapsejt 3 hullámhosszra érzékeny pigmentet tartalmaz: kék, zöld, piros.
A látás komputációs elmélete (D.Marr,1982)
A látás moduláris szerveződés, több független alrendszerrel. Az észlelés során létrejövő reprezentációk:
- szint: Első vázlat, sötét-világos határok, élek. A fő fényintenzitás-változások 2dimenziós leírását adja meg, beleértve a szélekre vonatkozó információkat.
- szint: 2,5 dimenziós kép, az ábra irányulásokkal rendelkező felszíneik megalkotása. Nézőközpontú kép. A tárgy vetülete a nézőhöz képest változik. A látható felületek málységének és helyzetének vázlat-leírása. Árnyék, textúra, mozgás, a 2 szemre vonatkozó diszparitás által szolgáltatott információk.
- szint: Tárgyközpontú. 3dimenziós kép. A tárgy természetes tengelyei körül szerveződik.(fő-és melléktengelyek) A tárgyak alakjának és modellreprezentációs relatív helyzetük úgy, hogy az független a megfigyelő nézőpontjától.
Az elmélet aránylag sikeres volt. Nincs pontos folyamatismeret azzal kapcsolatban, ahogyan a 2,5 D vázlat a 3D modellreprezentációba alakul át.
Továbbá Marr keveset mondott arról, hogy a látótérben lévő tárgyakról korábban szerzett ismeretek hogyan befolyásolják a vizuális folyamatokat.
Színérzékelés:
Az elektromágneses hullámhossz látási érzékenysége: 400-700 nm. Látórendszerünk a fény hullámhosszait különböző színekké változtatja:
400-450 nm ibolya
450-500 nm kék
500-570 nm zöld
570-620 nm sárga és narancs
620-700 nm vörös
A színlátás szubjektív élmény.
A színek dimenziói:
- világosság (intenzitás)
- árnyalat (minőség)
- telítettség (élénkség, tisztaság, fehérnélküliség))
400-700 nm -> 150 szín megkülönböztetés -> ÉÉK= 2nm + világosság+telítettség -> 7 millió szín
Judd és Kelly, (1965) – az angol nyelv 7500-at meg is tud ezek közül nevezni.
Színlátás elméletek
1. Thomas Young 1807 – Hermann von Helmholtz 1857 háromszín elmélet
Három féle receptor (csapsejt) létezik:
1. rövid receptor (kék)
2. közepes receptor (zöld, sárga)
3. hosszú receptor (vörös)
A szín minőségét a három receptor aktivitásának mintázata kódolja, nem pedig minden színt külön receptor.
Színlátászavarok: – dikromátok, színtévesztők
– monokromátok, színvakok.
2. Ellenszín elmélet – Ewald Hering, 1878
Minden szín leírható az alábbi 4 érzékletből eggyel vagy kettővel:
Vörös <-> zöld (sárga); sárga <-> kék (fehér)
Jamerson és Hurvich, 1974 – kombinálni próbálták a két elméletet.
DeVolois és Jacobs, 1984-ben a talamusban megtalálták az ellenszínsejteket.
Forrás: Atkinson-Hilgard: Pszichológia
Tanulmányi útmutató dr. Dósa Zoltán: Bevezetés a pszichológiába, II félév
A látás. A látórendszer
jan 12th
Neuropszichológia, 25. tétel, pszichológia távoktatás
A látás. A látórendszer
A látás ingere a fény. A fény elektromágneses sugárzás – az elektromos töltéssel rendelkező anyag rezgése által létrehozott energia – és a kozmikus sugárzással, röntrgensugárral, ibolyántúli és infravörös sugárral, a rádió és tévéhullámokkal közös kontinuumba tartozik.
Hullámtermészetű – hullámhosszal rendelkezik.
Szemünk ennek a kontinuzumnnak csak nagyon kis részére érzékeny: 400-tól 700 nanométerig (nm)
nm – a méter egymilliárdod része.
A látható terjedelembe tartozó sugárzást nevezzük fénynek, minden mást jullámhosszra vakok vagyunk.
A látórendszer:
a szem, az agy részei és az ezeket összekötő idegek.
A szemnek két része van: az egyik a képet alakítja ki, a másik a képet változtatja át elektromosimpulzusokká.
szaruhártya, csarnokvíz, pupilla, sugártest, szivárványhártya, látótengely, retna, érhártya, ínhártya, vakfolt, fovea, ideg
Forrás: http://fejesoptika.uw.hu/szem.htm
A szem képkialakító rendszere: szaruhártya, pupilla, lencse. Ezek nélkül fényt látnánk, mintákat nem.
A szaruhártya: a szem elülső átlátszó felszíne, a fény a szaruhártyán keresztül jut be, ezzel megkezdődik a képkialakítás.
A lencse teszi teljessé a képnek a retinára, a szemgolyó hátsó oldalát borító vékony rétegre való fókuszálását.
Miópia – rövidlátás – a lencse nem válik elég lapossá távoli tárgyak fókuszálásakor.
Hiperópia – távollátás: a lencse nem tud eléggé gömbszerűvé válni a közeli tárgyak fókuszálásához.
A pupilla körökörös nyílás a szivárványhártyán (színes rész) – a megvilágítás függvénényében változtatja az átmérőjét: erős fénynél nagyobb, gyengébb fénynél kisebb.
Ezek által a fény a retinára vetül – a szemgolyó hátsó oldala.
A retina részei: receptorok – pálcikák és csapok. Pálcikák – éjszakai látás, csapok – nappali látás.
Egyéb részei: idegsejtek, támasztósejtek, vérerek.
Fovea: a retina közepe – nagyon sok receptor található ott.
Perifária – a foveán kívül eső rész – kevesebb receptor.
A csapok és pálcikák fotoreceptorokat tartalmaznak, olyan vegyületek, amelyek elnyelik a fényt.
transzdukció -> elektromos impulzus -> bipoláris sejtek -> ganglionsejtek -> ezek hosszú axonjai a látóidegek
Forrás: Atkinson-Hilgard-Smith-Nolen: Pszichológia
Az érzékleti modalitások fő jellemzői. Érzékenység. Abszolut küszöb.
jan 11th
Neuropszichológia, 21. tétel, pszichológia távoktatás
Az érzékleti modalitások fő jellemzői. Érzékenység. Abszolut küszöb.
Az érzékleti modalitások az egyes érzékletek.
Az érzékleti modalitások legfőbb vonása, hogy rendkívül érzékenyek a környezet változásaira.
A legérzékenyebb a látás (Hecht, Schlaer és Pirenue, 1942) annyira érzékeny, amennyire fizikailag lehetséges.
1 foton -> 1 molekula
Abszolut küszöb
Annak a legkisebb erősségű ingernek a meghatározára, amely megbízhatóan megkülönböztethető az inger hiányától.
Az abszolut küszöb meghatározásának a módszere: pszichofizikai módszerek: ki kell választani egy küszöb örüli ingert és azt változtatja -> amíg a kísérleti személy 50%-ban detektál.
Abszolut küszöbök
- Látás: gyertyaláng 50 km-ről sötét, tiszta éjszaka
- Hallás: karóra ketyegése 6 m-ről csendes körülmények között
- Ízlelés: 1 teáskanál cukor 9 liter vízben
- Szaglás: 1 csepp parfüm 6 szobányi térfogató levegőben
- Tapintás: 1 légy szárnya 1 cm magasságból az arcra ejtve
Az abszolut küszöbök egyénenként és egyénen belül is változhatnak.
Forrás: Atkinson-Hilgard-Smith-Nolen: Pszichológia
Pölczman Ildikó által kidolgozott változat
Az érzékleti modalitások közös jellemzői, érzékenység, abszolút küszöb
Érzékenység a környezet változásaira – érzékleti modalitásaink egyik legfeltűnőbb vonása.
- 5 érzékletünk minimális észlelhető ingernagyság becslése:
Érzéklet |
Küszöb |
| Látás | Gyertyaláng 50 km-ről, tiszta éjszaka |
| Hallás | Karóra ketyegése 6 m-ről csendes körülmények között |
| Ízlelés | Egy teáskanál cukor 9 l vízben |
| Szaglás | Egy csepp parfüm 6 szobányi térfogatú levegőben |
| Tapintás | Egy légy szárnya 1 cm magasságból az arcra ejtve |
Abszolút küszöbök. Különböző érzékleti modalitások abszolút küszöbeink megközelítő értékei. /Galanter, 1962/
Példa a látásból:Az emberi látás aannyira érzékeny, amennyire csak fizikailag lehetséges
Hecht és munkatársai kimutatták, hogy az ember képes észlelni egy 100 fotont tartalmazó fényvillanást. Ebből csak 7 éri el a szemben azokat a molekulákat, amelyek a fényt láthatóvá teszik / mindegyik különböző molekulára hat/
A szem fényre fogékony egysége /egy molekula/ tehát a fényenergia lehetséges legkisebb mennyiségére is érzékeny.
Abszolút küszöb: legkisebb ingererősség, amit még észlelni tudunk
- a legáltalánosabb módszer egy érzékleti modalitás érzékenységének mérésére, annak a legkisebb erősségű ingernek a meghatározása, amely megbízhatóan megkülönböztethető az inger hiányától
- az abszolút küszöb a pszichológusok megállapodása szerint az az ingerérték, melyet az esetek 50%-ban észrevesznek, azaz detektálnak.
- az abszolút küszöb egyénről egyénre jelentős mértékben változhat, még egy személyen belül is különbözhet különböző időpontban, a személy fizikai és motivációs állapotától függően.
Pszichofizikai módszerek – az érzékleti modalitások érzékenységének mérésére használt módszerek
Az egyik gyakran használt módszerben a kísérletvezető kiválaszt egy ingersorozatot, amelynek erőssége az ingerküszöb körül ingadozik. Az ingereket aztán egyenként, (kvázi-random elrendezésben mutatják be), biztosítva ezzel, hogy minden inger elég gyakran forduljon elő.
Minden bemutatás után a kísérleti személynek jeleznie kell, igen vagy nem válasszal, hogy észlelte e az ingert. Sokszor bemutatnak minden ingert és minden ingernagyságra meghatározzák az „igen” válaszok arányát. Az eredményt pszichometriai függvényben ábrázoják.
Érzékelés, észlelés
jan 11th
Neuropszichológia, 20. tétel, pszichológia távoktatás
Érzékelés, észlelés
Az arcunk a testünkön hordozott bonyolult érzékelőrenszer, amely lehetővé teszi, hogy felfedezzük a külvilágot. Szemünk lát, fülünk hall, orrunk szagol. Az általunk érzékelt violág nem azonos azzal, amit más fajok érzékelnek.
Érzékletek: egyszerű ingerek (pl. vörös fény)
Észleletek: az érzékletek integrációi (pl. tűzoltóautó)
Érzékelési folyamatok: érzékszervek és az idegrendszer perifériás szintjei
Észlelési folyamatok: az idegrendszer magasabb szintjei
Érzékletek:
- látás
- hallás
- szaglás
- ízlelés
- tapintás (nyomás, hő, fájdalom, érzékelés)
- testérzékelés
Érzékletek: érzékleti modalitások
Forrás: Atkinson-Hilgard-Smith-Nolen: Pszichológia


Legutóbbi hozzászólások