Babes Bolyai Tudományegyetem 2009 távoktatás
Üzenetek címkézve idegsejt
A neuron működése
ápr 26th
Általános pszichológia, 1. tétel, pszichológia távoktatás
A neuron működése
A neuron (idegsejt) az idegrendszer alapegysége. Testünkben mintegy 100 billió neuron található, melyek különböző funkciókat látnak el a testünkön belül. Vannak érző, mozgató és interneuronok.
Minden élõ sejtre igaz az, hogy a sejthártyájának (membránjának) két oldala között elektromos potenciálkülönbség áll fenn, amely ingermentes állapotban körülbelül -80 mV nagyságú. Ezt nevezzük nyugalmi potenciálnak, melynek kialakulását a membrán különbözõ ionokra vonatkozó szelektív permeabilitása teszi lehetõvé. A nyugalmi membránpotenciál fenntartása energiaigényes folyamat, ionpumpák mûködése által jön létre. A membrán szelektív permeabilitásának és az ionpumpáknak hatására a sejt belsejében magasabb kálium-koncentráció, míg kívül, az extracelluláris térben magasabb nátrium- és kalcium-koncentráció alakul ki.
Ha a membránpotenciál valamely ingerületi folyamat hatására megváltozik, akkor a sejthártya permeabilitása is megváltozik a különbözõ ionokra nézve, ioncsatornák nyílnak meg, vagy csukódnak be, és ionáramlás kezdõdik a sejt belseje és a külsõ tér között. Az ionáramokat két alapvetõ csoportra oszthatjuk: passzív és aktív áramokra. A membrán passzív áramokat létrehozó passzív áramvezetõ-képessége az idõtõl és a feszültségtõl független. Az aktív áramok leírásában szereplõ vezetõképességek viszont mind az idõ, mind pedig a membránpotenciál függvényei. Az idõfüggés az adott ionra szelektív ioncsatorna “kapuzási” (nyitási-csukási) folyamatainak sebességét írja le, míg a feszültségfüggés azt adja meg, hogy az ioncsatorna egy adott membránpotenciál-értéknél milyen valószínûséggel van nyitva.
Ha a membránpotenciál értéke elér egy küszöböt, a nátrium-csatornák hirtelen nyitott állapotba kerülnek, és a nátrium beáramlása következtében a külsõ és a belsõ oldal közötti potenciálkülönbség ugrásszerûen megnõ, legtöbbször pozitív értéket vesz fel (2.1. ábra). Ilyenkor mondjuk, hogy a sejt tüzel, vagyis akciós potenciál keletkezik, amely az idegsejt axonján végigterjedve jut el az axonvégzõdésekig, ahol neurotranszmitterek felszabadulását váltja ki. A neurotranszmitterek a szinaptikus kapcsolatokon keresztül a posztszinaptikus sejtmembránhoz eljutva, annak két oldala közötti potenciálkülönbségben változást idéznek elõ, és így jön létre az ingerületátvitel neuronról neuronra.
A szinapszis folyamata:
ingerület -> axon -> axonvégződés -> preszinaptikus membrán -> szinaptikus hólyag -> neurotranszmitterek (kibocsájtók) -> másik sejt neuroreceptor molekuláis
Forrás: http://www.kfki.hu/chemonet/hun/eloado/neuro/fej2.html
http://mlmhogyan.com/pszichologia/a-szinapszis-tipusai-reszei-neuronhalozatok/
A szinapszis típusai, részei. Neuronhálózatok
jan 11th
Neuropszichológia, 5. tétel, pszichológia távoktatás
A szinapszis típusai, részei. Neuronhálózatok
A szinapszis: az ingerület átadása egyik neuronról a másikra.
Egy idegsejt akkor “tüzel”, amikor az ingerlés meghalad egy ingerküszöböt.
A neuronok nem érintkeznek közveltenül -> két neuron találkozásánál egy szinapszis rés található.
A szinapszis folyamata:
ingerület -> axon -> axonvégződés -> preszinaptikus membrán -> szinaptikus hólyag -> neurotranszmitterek (kibocsájtók) -> másik sejt neuroreceptor molekuláis
Egyes neurotranszmitterek növelik (serkentő, excitátoros neurotranszmitter), mások csökkentik (gátló, inhibitoros neurotranszmitter) az akciós potenciált.
A szinapszis típusai:
- ideg-ideg (neuro-neuronális)
- ideg-izom (neuro-muszkuláris)
- elektromos
- kémiai
A szinapszis részei:
- preszinaptikus membrán
- szinaptikus rés
- posztszinaptikus membrán
A speciális feladatok elvégzése céljából az idegsejtek hálózatot (idegi köröket) alkotnak, melyek mindezeket a jelenségeket felhasználják. Ezek a neuronhálózatok.
Forrás: Atkinson-Hilgard-Smith-Nolen: Pszichológia
Pölczman Ildikó által kidolgozott változat
A szinapszis típusai, részei. Neuronhálózatok
A szinapszis típusai
A szinapszisokat szerkezetük és működésük alapján osztályozzuk.
Szerkezetük alapján:
1. neuro-neuronális szinapszisok vagy interneuronális szinapszisok (ideg-ideg közötti)
2. neuro-effektoros vagy neuro-terminális szinapszisok
A neuro-neuronális szinapszisok négy félék:
a) axo-axonikus
b) axo-dendritikus
c) axo-szomatikus
d) dendro-dendritikus
A neuro-effektoros szinapszisok kétfélék:
a) az információ közvetítés mechanizmusa
b) a posztszinaptikus komponensben kialakult állapot szerint
Az információ-közvetítés mechanizmusa alapján
a) elektromos szinapszis
b) kémiai szinapszis
A létrejött állapot alapján :
a) ingerlő kémiai szinapszis
b) gátló kémiai szinapszis
Részei
- preszinaptikus membrán= végbunkó membránja (axolemma)
- szinaptikus rés
- posztszinaptikus membrán= (a posztszinaptikus komponensek:sóma, dendrit, izomrost, vagy mirigy képezik ezeknek a sejthártyája alkotja a posztszinaptikus membránt.) A posztszinaptikus membránon sejtreceptorok (membránreceptorok) vannak, alatta pedig riboszóma és endoplazmás retikulum.
A végbunkó citoplazmájában mitokondriumot és kémiai mediátort (neurotranszmitter) tartalmazó hólyagocska (vezikulum) van.
A szinapszis = két idegsejt vagy idegsejt és végrehajtó szerv közötti morfológiai és funkcionális kapcsolat, amely gátolja vagy serkenti a posztszinaptikus komponenst.
Tehát, a szinapszisban részt vesz : egy peszinaptikus és egy posztszinaptikus komponens , valamint a kettejük között található szinaptikus rés.
Neuronhálózatok
Nem tudom itt mire gondolt ??????????????????????????????????????????????
Gliasejtek
jan 11th
Neuropszichológia, 3. tétel, pszichológia távoktatás
Gliasejtek
10-szer, 50-szer több gliasejt van, mint neuron
A gliasejtek szerepe
- támasztó szerep
- tápanyagokat juttatnak a neuronokhoz
- eltüntetik a neuronok bomlástermékeit
- megemésztik az elhalt neuronokat
- szabályozzák az extracelluláris tér méreteit
- a neuronok mielinizációját biztosítják (Schwann-sejtek)
- csak nyugalmi potenciált mértek bennük, akciós potenciált nem
Forrás: Atkinson-Hilgard-Smith-Nolen: Pszichológia
Pölczman Ildikó által kidolgozott változat
Gliasejtek
Az idegsejtek mellett az idegrendszer a neuronok között, vagy azok körül tartalmaz nem idegi sejtet. Ilyen a gliasejt a szervezetben 10-szer több gliasejt található mint idegsejt.
Az elnevezését az elsődleges funkciójából eredően kapta, mivel feladata az idegsejtek rögzítése, görögül a glia=ragasztó-t jelent.
A központi idegrendszerben 3 féle gliasejt van:
-mikroglia – eltakarító sejtek, amelyek az erekből lépnek az idegrendszerbe.
-oligodendrogliocita – mielinképzésben vesznek részt (Schwann) a mielin egy lipoprotein, jó elekrtomos szigetelő. A Schwann hűvelyhez hasonlóan a mielin hűvely sem folytonos.
-asztrocita -az agy ereivel lép kapcsolatba és részt vesz a neuron táplálásban
A jeltovábbítási funkció megtartása érdekében nem csak az elhalt neuronokat fagocitálják (felfalják), hanem az agy anyagcsere termékeit is eltüntetik, így fontos szerepük van a szervezet védekezésében.
A fent említett funkciókon túl, még szabályozzák az extracelluláris tér méreteit.
Csak nyugalmi potenciált mértek bennük. Akciós potenciált nem.
Amikor a neuronok velőshűvelyei sérülnek (betüremkedik a Schwann féle sejtek sejthártyája) Alzheimer kórt okoz.
A neuronok száma, mérete, alakja, sajátosságai
jan 11th
Neuropszichológia, 1. tétel, pszichológia távoktatás
A neuronok száma, mérete, alakja, sajátosságai
Idegsejt = neuron = az idegrendszer alapegysége
A neuronok száma: mintegy 100 billió
A neuronok mérete:
- a legkisebb 4 mikron átmérőjű
- a legnagyobb 100 mikron is lehet
A neuronok alakja: változatos, tobbnyire hosszukas, gomb vagy csillag alaku
A neuronok sajátosságai:
- dendritekkel és axonokkal rendelkeznek
- kommunikálnak egymással
- neurotranszmittereket tartalmaznak
Forrás: Atkinson-Hilgard-Smith-Nolen: Pszichológia
Pölczman Ildikó által kidolgozott változat
A neuronok száma, mérete, alakja, sajátosságai
Az idegrendszert felépítő idegszövet, idegsejtekből (neuron).
Mérete: A neuronok nagysága 5-150μm. Legkisebbek a kisagy szemcsesejtjei, legnagyobbak a gerincvelői motoros sejtek.
Alakja: változatos, a sejttestről kiinduló dendrit nyúlványok számától és ágaitól függően, találunk kerek, orsó, piramis és csillag alakú idegsejteket. A különböző sejtformák a funkcionális specializálódással függenek össze. Nyúlványaik alapján az idegsejteket 4 csoportba osztjuk: uni-,bi-,pszeudounipoláris és multipoláris idegsejtek. Az első kettő az embrionális fejlődés idejére jellemző, a pszeudounipoláris, u.n.. T nyúlványú sejtek az érző idegek perifériáin elhelyezkedő érzőidegdúcok. Az emberi idegrendszer fő sejttípusa a multipoláris(soknyúlványú) idegsejt.
Sajátosságai : ingerlékenység és ingerületvezetés.
Inger hatására, lehet az :fény, hő, mechanikai,kémiai, vagy elektromos, a szervezet, sejt, válaszol ,ezt nevezzük ingerületnek. Ilyenkor, a sejthártya permeabilitása fokozódik, ionvándorlás történik, minek következtében megváltozik az elektromos potenciál, majd az eredeti állapot visszaáll (sejthártya restitució). Ingerület alatt másodlagos reakció pl. az izom összehúzódás, mirigyekben a szekréció (kiválasztás).stb.
Az ingerlés helyén létrejött ingerületi állapot a sejten tovaterjed, ezt nevezzük ingerületvezetésnek.
Erősségük szerint az ingerek lehetnek:
Küszöb alatti – nem képesek ingerületet létrehozni.
Küszöbinger – a leggyengébb inger, de már idegingerületet vált ki..
Küszöb feletti inger – erősebb a küszöbingernél és szintén ingerhatásuk van.
Az ingerlékenység mértéke a küszöbinger, mely minél alacsonyabb, annál ingerlékenyebb az idegszövet és viszont.
Rövid idejű ingerekkel az idegsejtet nem lehet ingerületbe hozni. Az inger ki váltása az intenzitás és idő függvénye. Azt a leggyengébb ingert, amely hosszú időn át hatva idegingerületet idéz elő, reobázisnak nevezzük, ami nem más mint a küszöbinger. A kétszeres reobázis erősségű inger hasznos ideje a kronaxia. Az idegek kronaxiája fordítottan arányos az ingerlékenységükkel. Minél ingerlékenyebb egy szövet, annál rövidebb a kronaxiája és fordítva.
A neuronokat funkciójuk alapján 3 csoportba soroljuk:
- szenzoros (érző idegsejtek): a receptoroktól kapott impulzusokat továbbítja a központi idegrendszerhez.
- motoros neuronok: (mozgató idegsejtek) az agyból, vagy gerincvelőből érkező jeleket továbbítják a végrehajtó szervekhez.(izmokhoz, mirigyekhez).
- interneuronok: (köztes idegsejtek) csak az agyban és a gerincvelőben találhatóak. Az impulzusokat az érző idegsejtektől kapják az impulzusokat és interneuronokhoz vagy motoros neuronokhoz továbbítják.
A neuronok között, vagy azok körül előfordulnak nem idegi sejtek A gliasejtek, amelyek10-szeresei a neuronoknak. Szerepük a neuronok rögzítése, de táplálják a neuronokat és az elhaltakat pedig felfalják.
Az idegsejtek elhelyezkedése
A központi idegrendszer (agy-, gerincvelő) szürkeállománya idegsejtek összessége. Az idegsejtek az agyvelőben részben felszíni rétegeket alkotnak (agykéreg), részben a fehérállománytól körülvéve, jól elhatárolt magok(nucleus) formájában helyezkednek el. A gerincvelőben az idegsejtek abelső zónában, kívűlről fehérállománnyal körülvéve fekszenek. A központi idegrendszeren kívűl az idegsejtej idegdúcokat (ganglion) képeznek.
A tudomány jelenlegi állása szerint, vannak olyan idegsejtek, amelyek osztódásra képesek.
Legutóbbi hozzászólások