Babes Bolyai Tudományegyetem 2009 távoktatás
Üzenetek címkézve idegrendszer
Az idegrendszer felosztása
jan 11th
Neuropszichológia, 7. tétel, pszichológia távoktatás
Az idegrendszer felosztása
Anatómiai felosztás
- Központi idegrenszer
- agyvelő
- gerincvelő
- Környéki idegrendszer (perifériás): az agyat a test többi részével köti össze
- gerincvelői idegek
- agyidegek
- perifériás dúcok
Élettani felosztás
- Vegetatív idegrendszer
- szimpatikus működés
- paraszimpatikus működés
- Szomatikus idegrendszer
- mozgó működés
- érző működés
Forrás: Atkinson-Hilgard-Smith-Nolen: Pszichológia
Pölczman Ildikó által kidolgozott változat
Az idegrendszer felosztása
Az idegrendszer két nagy részre osztható:
- A központi idegrendszer: – az agy és a gerincvelő idegsejtjeit foglalja magába.
- A perifériás idegrendszer: – az agyat és a gerincvelőt a test többi részeivel összekötő idegekből áll.
- szomatikus idegrendszer: a szenzoros receptorok, az izmok és a test felülete között szállítanak oda vissza információkat
- vegetatív idegrendszer: a zsigereket és a mirigyeket köti össze.
A szomatikus idegrendszer érzőidegei a bőrről, az izmokról és az ízületekről szállítják a külvilág információit a központi idegrendszerbe, pl. nyomás, fájdalom, hőmérséklet változása. Mozgatóidegei pedig a központi idegrendszertől a test izmaihoz szállítanak impulzusokat, ahol valamilyen mozgást kezdeményeznek. Az összes izom, akár akaratlagos vagy önkéntelen mozgásban vesznek részt, a szomatikus idegrendszer mozgatóidegei szabályozása alatt állnak.
A vegetatív idegrendszer olyan folyamatokat szabályoz, mint: a légzés, szívverés és az emésztés.
A testet és az agyat összekötő idegrostok, nagy része a gerincvelőben húzódik és a csigolyák védő burkot alkotnak körülöttük. Egyszerű inger-válasz reflexek a gerincvelőben játszódnak le.
Például a térd reflex, amikor megütjük a térdkalács elülső részéhez futó ínt, a hozzá tapadó izom megnyúlik és az izomban lévő érzékelő sejtek a szenzoros neuronokon keresztül értesítik a gerincvelőt.
A szenzoros neuronok a gerincvelőben kapcsolódnak a motoros neuronokhoz. Az izom irányába azonnal visszafut a láb kiegyenesítésére a parancs. Ezt a folyamatot a gerincvelő önállóan is le bonyolíthatja, az agy közreműködése nélkül. A magasabb idegi központok azért ezt módosíthatják.
Pl. ha összekulcsoljuk a kezünket úgy ütjük meg a térdet, még nagyobbat rúgunk, vagy ha arra gondolunk, hogy nem bírjuk moccantani sem térdünket, akkor meggátolhatjuk a reflex működését.
Gliasejtek
jan 11th
Neuropszichológia, 3. tétel, pszichológia távoktatás
Gliasejtek
10-szer, 50-szer több gliasejt van, mint neuron
A gliasejtek szerepe
- támasztó szerep
- tápanyagokat juttatnak a neuronokhoz
- eltüntetik a neuronok bomlástermékeit
- megemésztik az elhalt neuronokat
- szabályozzák az extracelluláris tér méreteit
- a neuronok mielinizációját biztosítják (Schwann-sejtek)
- csak nyugalmi potenciált mértek bennük, akciós potenciált nem
Forrás: Atkinson-Hilgard-Smith-Nolen: Pszichológia
Pölczman Ildikó által kidolgozott változat
Gliasejtek
Az idegsejtek mellett az idegrendszer a neuronok között, vagy azok körül tartalmaz nem idegi sejtet. Ilyen a gliasejt a szervezetben 10-szer több gliasejt található mint idegsejt.
Az elnevezését az elsődleges funkciójából eredően kapta, mivel feladata az idegsejtek rögzítése, görögül a glia=ragasztó-t jelent.
A központi idegrendszerben 3 féle gliasejt van:
-mikroglia – eltakarító sejtek, amelyek az erekből lépnek az idegrendszerbe.
-oligodendrogliocita – mielinképzésben vesznek részt (Schwann) a mielin egy lipoprotein, jó elekrtomos szigetelő. A Schwann hűvelyhez hasonlóan a mielin hűvely sem folytonos.
-asztrocita -az agy ereivel lép kapcsolatba és részt vesz a neuron táplálásban
A jeltovábbítási funkció megtartása érdekében nem csak az elhalt neuronokat fagocitálják (felfalják), hanem az agy anyagcsere termékeit is eltüntetik, így fontos szerepük van a szervezet védekezésében.
A fent említett funkciókon túl, még szabályozzák az extracelluláris tér méreteit.
Csak nyugalmi potenciált mértek bennük. Akciós potenciált nem.
Amikor a neuronok velőshűvelyei sérülnek (betüremkedik a Schwann féle sejtek sejthártyája) Alzheimer kórt okoz.
A neuronok száma, mérete, alakja, sajátosságai
jan 11th
Neuropszichológia, 1. tétel, pszichológia távoktatás
A neuronok száma, mérete, alakja, sajátosságai
Idegsejt = neuron = az idegrendszer alapegysége
A neuronok száma: mintegy 100 billió
A neuronok mérete:
- a legkisebb 4 mikron átmérőjű
- a legnagyobb 100 mikron is lehet
A neuronok alakja: változatos, tobbnyire hosszukas, gomb vagy csillag alaku
A neuronok sajátosságai:
- dendritekkel és axonokkal rendelkeznek
- kommunikálnak egymással
- neurotranszmittereket tartalmaznak
Forrás: Atkinson-Hilgard-Smith-Nolen: Pszichológia
Pölczman Ildikó által kidolgozott változat
A neuronok száma, mérete, alakja, sajátosságai
Az idegrendszert felépítő idegszövet, idegsejtekből (neuron).
Mérete: A neuronok nagysága 5-150μm. Legkisebbek a kisagy szemcsesejtjei, legnagyobbak a gerincvelői motoros sejtek.
Alakja: változatos, a sejttestről kiinduló dendrit nyúlványok számától és ágaitól függően, találunk kerek, orsó, piramis és csillag alakú idegsejteket. A különböző sejtformák a funkcionális specializálódással függenek össze. Nyúlványaik alapján az idegsejteket 4 csoportba osztjuk: uni-,bi-,pszeudounipoláris és multipoláris idegsejtek. Az első kettő az embrionális fejlődés idejére jellemző, a pszeudounipoláris, u.n.. T nyúlványú sejtek az érző idegek perifériáin elhelyezkedő érzőidegdúcok. Az emberi idegrendszer fő sejttípusa a multipoláris(soknyúlványú) idegsejt.
Sajátosságai : ingerlékenység és ingerületvezetés.
Inger hatására, lehet az :fény, hő, mechanikai,kémiai, vagy elektromos, a szervezet, sejt, válaszol ,ezt nevezzük ingerületnek. Ilyenkor, a sejthártya permeabilitása fokozódik, ionvándorlás történik, minek következtében megváltozik az elektromos potenciál, majd az eredeti állapot visszaáll (sejthártya restitució). Ingerület alatt másodlagos reakció pl. az izom összehúzódás, mirigyekben a szekréció (kiválasztás).stb.
Az ingerlés helyén létrejött ingerületi állapot a sejten tovaterjed, ezt nevezzük ingerületvezetésnek.
Erősségük szerint az ingerek lehetnek:
Küszöb alatti – nem képesek ingerületet létrehozni.
Küszöbinger – a leggyengébb inger, de már idegingerületet vált ki..
Küszöb feletti inger – erősebb a küszöbingernél és szintén ingerhatásuk van.
Az ingerlékenység mértéke a küszöbinger, mely minél alacsonyabb, annál ingerlékenyebb az idegszövet és viszont.
Rövid idejű ingerekkel az idegsejtet nem lehet ingerületbe hozni. Az inger ki váltása az intenzitás és idő függvénye. Azt a leggyengébb ingert, amely hosszú időn át hatva idegingerületet idéz elő, reobázisnak nevezzük, ami nem más mint a küszöbinger. A kétszeres reobázis erősségű inger hasznos ideje a kronaxia. Az idegek kronaxiája fordítottan arányos az ingerlékenységükkel. Minél ingerlékenyebb egy szövet, annál rövidebb a kronaxiája és fordítva.
A neuronokat funkciójuk alapján 3 csoportba soroljuk:
- szenzoros (érző idegsejtek): a receptoroktól kapott impulzusokat továbbítja a központi idegrendszerhez.
- motoros neuronok: (mozgató idegsejtek) az agyból, vagy gerincvelőből érkező jeleket továbbítják a végrehajtó szervekhez.(izmokhoz, mirigyekhez).
- interneuronok: (köztes idegsejtek) csak az agyban és a gerincvelőben találhatóak. Az impulzusokat az érző idegsejtektől kapják az impulzusokat és interneuronokhoz vagy motoros neuronokhoz továbbítják.
A neuronok között, vagy azok körül előfordulnak nem idegi sejtek A gliasejtek, amelyek10-szeresei a neuronoknak. Szerepük a neuronok rögzítése, de táplálják a neuronokat és az elhaltakat pedig felfalják.
Az idegsejtek elhelyezkedése
A központi idegrendszer (agy-, gerincvelő) szürkeállománya idegsejtek összessége. Az idegsejtek az agyvelőben részben felszíni rétegeket alkotnak (agykéreg), részben a fehérállománytól körülvéve, jól elhatárolt magok(nucleus) formájában helyezkednek el. A gerincvelőben az idegsejtek abelső zónában, kívűlről fehérállománnyal körülvéve fekszenek. A központi idegrendszeren kívűl az idegsejtej idegdúcokat (ganglion) képeznek.
A tudomány jelenlegi állása szerint, vannak olyan idegsejtek, amelyek osztódásra képesek.
Legutóbbi hozzászólások