Babes Bolyai Tudományegyetem 2009 távoktatás
Üzenetek címkézve hallás
Érzékleti modalitások: a hallás
máj 10th
Általános pszichológia, 4. tétel, pszichológia távoktatás
Pölczman Ildikó által kidolgozva
A látás után a második legfontosabb érzékelésünk a hallás. A hallás ingere a hang, ami a tárgyak mozgása által a levegőben történő nyomásváltozással jön létre.
A hang 2 legfontosabb fizikai vonása:
1. Frekvencia Hz
2. Intenzitás dB
Az emberi fül 20-20.000 Hz rezgésszámú hangot képes érzékelni.
Hangintenzitás példái:
0-70 dB csendtől az utcai zajig
70-90 dB csúcsforgalom, éttermi zaj, kamionzaj
100 dB légkalapács
120 dB rockkoncert, mennydörgés
140 dB sugárhajtású repülő
180 dB rakétaindítás
A hallás szerve : a fül A fül észei: Külső fül, Középfül, Belső fül.
A fül több mint 1millió mozgó alkatrészével a test legkomplexebb apparátusa.
A hallást az ember számára az teszi különösen fontossá, hogy a legfontosabb kommunikációs eszközünk, a beszéd egyik összetevője.
A gyerekek hallása, hallókérgének kialakulása javarészt párhuzamos a beszédfejlődéssel.(kicsit megelőzi) A hallás kritikus periódusa a beszédre vonatkozóan 3 éves korig tart.
A hallás folyamata: Hangrezgés-Külső fül-Hallójárat-Dobhártya-Középfül-Hallócsontocskák-Belső fül folyadéka-Hártyás csiga-Corti Szerv-VIII.agyideg-Hallóközpont
A hallóőályák mindkét fülnél mindkét agyféltekébe eljutnak és több idegmagban átkapcsolódva érkeznek a hallókéreghez.
Mechanikai ingerből elektromos impulzus: A szőrsejtek membránjaiban az ioncsatornák áteresztőképessége megváltozik mivel a folyadék mozgásba hozza a sztereocilliumokat( csoportot képező sejtnyúlványok, ezek is szőrsejtek).Þ Az idegi impulzusokká alakított ingerületet a bipoláris érzősejtek az agytörzsbe szállítják.ÞEz a középagyba jut át, aminek sejtjei feldolgozzák a hang irányát, a frekvenciaváltozásokat.ÞTalamuszba jut. Innen már frekvenciaosztályozás szerint jut tovább a hanginformációÞ a Hallókéreg elsődleges oszlopaiba, halántéklebeny felső tekervényeibe.
A hangforrás térbeli helyzetét: A 2 fülből érkező azonos hangok által aktivált neuronok határozzák meg.
A hallókéreg szoros kapcsolatban áll a limbikus rendszerrelÞ zenei hang+érzelem.
A hallás és a beszéd:
Az embert érő hangingerek fontos forrása a beszéd. Ezek a hangok is először a hallóközpontba, majd onnan a bal halántéklebeny Wernicke-területre.Itt: halott és olvasott beszéd megértése.
A látómezőből az írott szöveg képe a gyrus angularis-ban alakul át auditív ingerekre, ezután jut a Wernicke-területre. Itt zajlik a beszéd elsődleges megformálása majd kerül át a bal homloklebeny hátsó részébe, a Broca-központba, majd a motoros kéregbe, ami a gégét, ajkat, nyelvet vezérli.
A Wernicke-mező sérülése esetén a teljes beszédtevékenység károsul. A Broca-terület sérülése csak a beszédkészséget csökkenti vagy szünteti meg, de a beszéd megértését nem.
A motoros és érzőközpontok a 2 agyféltekében szimmetrikusan helyezkednek el, a beszédközpont az emberek 95%-nál a bal agyféltekében van, függetlenül jobb vagy balkezes-e.
Az auditoros feldolgozás elméletei:
Hely-és frekvenciaelméletek.
Békésy György( 1940) -1960 Nobel-díj
Elmélete szerint a magas frekvenciák az alaphártya távolabbi részeit ingerlik, ezt helyspecifikus ingerlésnek nevezzük.
A helyelméletek szerint: a különböző frekvenciák a csiga különböző részeit ingerlik. Ez nem magyarázza azt a jelenséget, amikor az alacsony frekvencia az egész alaphártyát megrezegteti.
A frekvenciaelméletek szerint: pedig az egyes frekvenciáknak a hallóideg azonos számú kisülése felel meg. Ez viszont azt nem magyarázza, hogy a magas frekvenciáknak túl nagy számú kisülést kellene imitálni.
A hallókészülék
jan 14th
Gyógypedagógia, 30. tétel, pszichológia távoktatás
A hallókészülék
Tóth Judit jegyzete alapján
diagnózis › hallókészülék: felerősíti, változtatja a hangokat
mikrofon › elektromos jelekké alakulnak › erősítő › hangszórón át a füljáratokba
A hallókészülés típusai:
- fülmögötti készülék (fülbe vezetett oliva),
- csoportos (osztályban),
- infravörös rendszerű (integrált hallássérülteknek),
- cochleáris implantáció (elpusztult szőrsejtek helyett a csigába ültetett elekrtódák vezetik tovább a hangot)
A hallásmérés
jan 14th
Gyógypedagógia, 29. tétel, pszichológia távoktatás
A hallásmérés
Tóth Judit jegyzete alapján
szűrőtesztek( hallássérülés kiszűrése)
diagnosztikus vizsgálatok – audiométerrel:
1. tiszta hang vizsgálat, hallásküszöb – fájdalomküszöb (a legnagyobb hangerő, amit fájdalommentesen hall)
2. beszéd-audiometriás vizsgálat (szavak észlelése, beszédértés): beszéd hallásküszöb ( a legkisebb erősségű beszéd, amit 50%-ban ért)
korai diagnózis: szülői megfigyelés (hallási figyelmetlenség)
reflexek elmaradása› reflexaudiometria ( BERA)
szubjektív vizsgálatok: a figyelem elvonására alapuló vizsgálat ›hangforrás iránya
A hallássérülés fogalma
jan 14th
Gyógypedagógia, 28. tétel, pszichológia távoktatás
A hallássérülés fogalma
Tóth Judit jegyzete alapján
a hallás a legfontosabb érzékszerv, telereceptor: permanensen minden irányból közvetít
a kapsolattartás fő eszköze
a hallás bonyolult folyamat:
hang (rezgés) › hallójáraton át a dobhártyához › mechanikus rezgéssé alakul › belső fülben a hallóreceptor (Corti szerv: érzékelő szőrsejtekből) összetevőire bontja › ingerületté alakul › idegrostokon át az agyközpontba jut
a hallóközpont szintetizálja, tudatosítja, azonosítja, raktározza és felidézi a hangot
A hallást a folyamat bármely pontján károsodás érheti » hallássérülés
A hallássérülés osztályozása:
1. súlyosság szerint:
- enyhe nagyothallás (beszédhibás)
- középsúlyos-(hangtorzítás, kihagyás)
- súlyos nagyothallás (alig érthető beszéd)
- siketség (a hangérzékelés teljes hiánya)
2.a károsodás területe szerint:
- vezetéses (az inger nem jut el a receptorsejthez)
- recepciós, idegi eredetű (ingerületképzés sérül)
- percepciós hallászavar (nem tudja értelmezni az ingerületet)
hallásküszöb: minimális hangerő, amit hall
frekvencia (hangmagasság), rezgési amlitudó (erősség) decibel (dB)
A hangerő érzékelése
jan 12th
Neuropszichológia, 29. tétel, pszichológia távoktatás
A hangerő érzékelése
A hallásban érzékenyebbek vagyunk a közepes frekvenciákra, mint a hallható frekvenciatartomány bármely végére eső hangokra.
Ez elsősorban a külső és középfük hanghatásainak köszönhető.
Halláskárosodás
- középfül gyente vezetőképessége miatt minden frekvencián ugyanannyival emelkedik a küszöb – vezetési károsodás
- A küszöbnövekedés egyenetlen, a nagyobb frekvenciáknál fokozottabb – belső fül károsodása, szőrsejtek roncsolódnak (nem regenerálódnak) – szenzoros-neuronális károsodás – öregek, rockzenészek, repülőtéri dolgozók, pneumatikus fúróval dolgozók.
A két fülben vannak hangvezérlési különbségek.
A hangirányok: a hang felőli fülünkkel jobban hallunk. Ez nem hátrány, hanem előny, mert be tudjuk azonosítani a hang forrását.
Forrás: Atkinson-Hilgard-Smith-Nolen: Pszichológia
Pölczman Ildikó által kidolgozott változat
A HANGERŐ ÉRZÉKELÉSE
A HANG A TÁRGYAK MOZGÁSÁNAK EREDMÉNYEKÉPPEN JÖN LÉTRE. A TÁRGY ELŐTTI LEVEGŐMOLEKULÁK ÖSSZENYOMÓDNAK, A LEVEGŐBEN TÖRTÉNŐ NYOMÁSVÁLTOZÁS EREDMÉNYEZI A HANGOT.
HALLÁSNÁL, ÉPPÚGY MINT LÁTÁS SZEMPONTJÁBÓL EGYES HULLÁMHOSSZOKRA ÉRZÉKENYEBBEK VAGYUNK.
A HANGOK PSZICHOLÓGIAI MINŐSÉGÉHEZ A HANGMAGASSÁGON KÍVÜL A HANGERŐ TARTOZIK.
A HANG ERŐSSÉGE A HANGHULLÁM AMPLITUDÓJÁVAL, MAGASSÁGA A FREKVENCIVAL VAN ÖSSZEFÜGGÉSBEN. MINÉL NAGYOBB AZ AMPLITUDÓ, ANNÁL HANGOSABB A HANG. VISZONT A FREKVENCIA IS BEFOLYÁSOLJA A HANGOSSÁGOT, MIVEL A HALLÁSKÜSZÖB BIZONYOS FREKVENCIÁKON MÁS ÉS MÁS.
A HANGERŐ ÉRZÉKELÉSÉNEK ALAPJA AZ AMPLITUDÓ ( DECIBEL) A KÜSZÖB FELETTI HANG 10 DECIBELES VÁLTOZÁSA 10x-ES, 20 DECIBEL 100x-OS, A 30 DECIBELES 1000x-ES HANGERŐNÖVEKEDÉSNEK FELEL MEG.
A FIATAL FELNŐTT 20 ÉS 20000 HZ KÖZÖTTI FREKVENCIÁT KÉPES ÉRZÉKELNI. ÉRZÉKENYSÉGÜNK 1000 HZ KÖRÜL A LEGNAGYOBB. EZ CSÖKKEN A HALLHATÓ FREKVENCIATARTOMÁNY SZÉLSŐ ÉRTÉKEIHEZ KÖZELEDVE.
A JOBB ÉS BAL FÜL ÁLTAL ÉSZLELT INTENZITÁS NEM AZONOS, BÁR A KÜLÖNBSÉG FINOM. JOBB IRÁNYBÓL ÉRKEZŐ INGER ESETÉN A JOBB FÜLBEN ERŐSEBBEN HALLJUK. MIVEL FEJÜNK „HANGÁRNYÉKKÉNT” VETÜL MÁSIK OLDALI FÜLÜNKRE. UGYANAKKOR EZ SEGÍT BENNÜNKET ABBAN, HOGY A HANGFORRÁS IRÁNYÁT PONTOSAN AZONOSÍTANI TUDJUK.
A TÚL ERŐS INGER HALLÁSKÁROSODÁST OKOZHAT. EZ 2FÉLE LEHET:
- KÖZÉPFÜL GYENGE VEZETŐKÉPESSÉGE A HALLÁSKÜSZÖB MEGEMELKEDIK MINDEN FREKVENCIÁN
- 2. SZENZOROS-IDEGI KÁROSODÁSNÁL A BELSŐ FÜL SÉRÜLT
A KÜSZÖBNÖVEKEDÉS EGYENETLEN, ÁLTALÁBAN A MAGAS HANGOKNÁL JELENTKEZIK.
Hallás, hanghullámok, hallórendszer
jan 12th
Neuropszichológia, 28. tétel, pszichológia távoktatás
Hallás, hanghullámok, hallórendszer
A hang a tárgyak mozgásából vagy rezgéséből származik. A levegőmolekulák egymáshoz nyomódnak. A nyomásváltozás áramlik a levegőben – hasonlít a víz fodrozódásához.
Egyszerű hang – szinuszhullám
szinusz hullám, hanghullám
Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Hull%C3%A1mhossz
A bonyolultabb hangok felbonthatók egyszerű hangok összegére.
Hz – Hertz – másodpercenkénti rezgésszám – frekvencia
intenzitás – decibel – amplitúdó – Db – 0-180 (rakéta)
Hallórendszer
fülek, agy részei, összekötő idegpályák.
A hallás a hangok érzékelése.
Két részből áll: az egyik erősíti és továbbítja a hangot a receptorokhoz
Továbbítórendszer: a külső fül (fülcimpa, hallójárat), középfül (dobhártya, 3 halócsontocska: kapalács, kengyel, üllő) -> továbbítja és felerősíti a hangot.
Transzdukciós rendszer:
csiga (feltekert cső alakú csont, folyadékot tartalmaz) -> alaphártya-> receptorok -> szőrsejtek -> nyomásváltozás -> folyadék -> alaphártya rezeg -> szőrsejt elhajlik -> elektromos impulzus
Egyetlen szőrsejthez hallóidegek sokasága kapcsolódik.
Hallóideg:
A szőrsejtekhez kapcsolódó idegsejtek hosszú axonjai, 31000 neuron (Yoest, Nelson, 1985)
A hallópályák a két fülből mindkét agyféltekébe eljutnak és több idegmagban is átkapcsolódnak mielőtt elérik a hallókérget.
Forrás: Atkinson-Hilgard-Smith-Nolen: Pszichológia
Pölczman Ildikó által kidolgozott változat
A HANG ÉS HANGHULLÁMOK
A HANG A TÁRGYAK MOZGÁSÁNAK EREDMÉNYEKÉPPEN JÖN LÉTRE. A TÁRGY ELŐTTI LEVEGŐMOLEKULÁK ÖSSZENYOMÓDNAK, A LEVEGŐBEN TÖRTÉNŐ NYOMÁSVÁLTOZÁS EREDMÉNYEZI A HANGOT.
A HANGHULLÁM A LEVEGŐ NYOMÁSÁNAK AZ IDŐ FÜGGVÉNYÉBEN KIRAJZOLÓDÓ GÖRBÉJE. SZINUSZGÖRBE ESETÉN TISZTA HANGRÓL BESZÉLÜNK.
A HANGHULLÁM 3 JELLEMZŐJE: AMPLITUDÓ, FREKVENCIA, HANGSZÍN
A HULLÁMOK AMPLITÚDÓJA (DECIBEL) AZ AMPLITUDÓ A NYOMÁS-IDŐ GRAFIKON CSÚCSAI ÉS VÖLGYEI KÖZTI NYOMÁSKÜLÖNBSÉG. A HANG INTENZITÁSÁT, A HULLÁMOK MP-KÉNTI GYAKORISÁGA PEDIG A FREKVENCIÁT(HERZ) ADJA. EZ A HANGMAGASSÁG ÉRZÉKELÉSÉNEK ALAPJA.
A HANGSZÍN: A HANGOK KOMPLEXITÁSÁNAK SZUBJEKTÍV ÉLMÉNYE. TISZTA HANGOT A HANGVILLÁN KÍVÜL NEMIGEN ÉRZÉKELHETÜNK, AZ EMBER, AZ ÁLLAT, A TERMÉSZET HANGJAI KOMPLEXITÁT MUTATNAK.
A LEGTÖBB ZENEI HANGNAK VAN EGY ALAPFREKVENCIÁJA, AMI MEGHATÁROZZA A HANG MAGASSÁGÁT. HA EHHEZ BIZONYOS SZÁMÚ HARMÓNIKUS REZGÉS ADÓDIK, MEGADJÁK A HANGSZÍNT/HANGMINŐSÉGET. EZ TESZI LEHETŐVÉ H. MEGKÜLÖNBÖZTESSÜK A HANGSZEREKET AKKOR IS HA AZONOS HANGON SZÓLALNKA MEG.
AZ ISMÉTLŐDŐ MINTÁZATOT MUTATÓ REZGÉSEKET ZENEI HANGKÉNT, A NEM PERIODIKUS NEM ISMÉTLŐDŐ MINTÁZATOT ZAJKÉNT ÉRZÉKELJÜK.
Az érzékleti modalitások fő jellemzői. Érzékenység. Abszolut küszöb.
jan 11th
Neuropszichológia, 21. tétel, pszichológia távoktatás
Az érzékleti modalitások fő jellemzői. Érzékenység. Abszolut küszöb.
Az érzékleti modalitások az egyes érzékletek.
Az érzékleti modalitások legfőbb vonása, hogy rendkívül érzékenyek a környezet változásaira.
A legérzékenyebb a látás (Hecht, Schlaer és Pirenue, 1942) annyira érzékeny, amennyire fizikailag lehetséges.
1 foton -> 1 molekula
Abszolut küszöb
Annak a legkisebb erősségű ingernek a meghatározára, amely megbízhatóan megkülönböztethető az inger hiányától.
Az abszolut küszöb meghatározásának a módszere: pszichofizikai módszerek: ki kell választani egy küszöb örüli ingert és azt változtatja -> amíg a kísérleti személy 50%-ban detektál.
Abszolut küszöbök
- Látás: gyertyaláng 50 km-ről sötét, tiszta éjszaka
- Hallás: karóra ketyegése 6 m-ről csendes körülmények között
- Ízlelés: 1 teáskanál cukor 9 liter vízben
- Szaglás: 1 csepp parfüm 6 szobányi térfogató levegőben
- Tapintás: 1 légy szárnya 1 cm magasságból az arcra ejtve
Az abszolut küszöbök egyénenként és egyénen belül is változhatnak.
Forrás: Atkinson-Hilgard-Smith-Nolen: Pszichológia
Pölczman Ildikó által kidolgozott változat
Az érzékleti modalitások közös jellemzői, érzékenység, abszolút küszöb
Érzékenység a környezet változásaira – érzékleti modalitásaink egyik legfeltűnőbb vonása.
- 5 érzékletünk minimális észlelhető ingernagyság becslése:
Érzéklet |
Küszöb |
| Látás | Gyertyaláng 50 km-ről, tiszta éjszaka |
| Hallás | Karóra ketyegése 6 m-ről csendes körülmények között |
| Ízlelés | Egy teáskanál cukor 9 l vízben |
| Szaglás | Egy csepp parfüm 6 szobányi térfogatú levegőben |
| Tapintás | Egy légy szárnya 1 cm magasságból az arcra ejtve |
Abszolút küszöbök. Különböző érzékleti modalitások abszolút küszöbeink megközelítő értékei. /Galanter, 1962/
Példa a látásból:Az emberi látás aannyira érzékeny, amennyire csak fizikailag lehetséges
Hecht és munkatársai kimutatták, hogy az ember képes észlelni egy 100 fotont tartalmazó fényvillanást. Ebből csak 7 éri el a szemben azokat a molekulákat, amelyek a fényt láthatóvá teszik / mindegyik különböző molekulára hat/
A szem fényre fogékony egysége /egy molekula/ tehát a fényenergia lehetséges legkisebb mennyiségére is érzékeny.
Abszolút küszöb: legkisebb ingererősség, amit még észlelni tudunk
- a legáltalánosabb módszer egy érzékleti modalitás érzékenységének mérésére, annak a legkisebb erősségű ingernek a meghatározása, amely megbízhatóan megkülönböztethető az inger hiányától
- az abszolút küszöb a pszichológusok megállapodása szerint az az ingerérték, melyet az esetek 50%-ban észrevesznek, azaz detektálnak.
- az abszolút küszöb egyénről egyénre jelentős mértékben változhat, még egy személyen belül is különbözhet különböző időpontban, a személy fizikai és motivációs állapotától függően.
Pszichofizikai módszerek – az érzékleti modalitások érzékenységének mérésére használt módszerek
Az egyik gyakran használt módszerben a kísérletvezető kiválaszt egy ingersorozatot, amelynek erőssége az ingerküszöb körül ingadozik. Az ingereket aztán egyenként, (kvázi-random elrendezésben mutatják be), biztosítva ezzel, hogy minden inger elég gyakran forduljon elő.
Minden bemutatás után a kísérleti személynek jeleznie kell, igen vagy nem válasszal, hogy észlelte e az ingert. Sokszor bemutatnak minden ingert és minden ingernagyságra meghatározzák az „igen” válaszok arányát. Az eredményt pszichometriai függvényben ábrázoják.
Érzékelés, észlelés
jan 11th
Neuropszichológia, 20. tétel, pszichológia távoktatás
Érzékelés, észlelés
Az arcunk a testünkön hordozott bonyolult érzékelőrenszer, amely lehetővé teszi, hogy felfedezzük a külvilágot. Szemünk lát, fülünk hall, orrunk szagol. Az általunk érzékelt violág nem azonos azzal, amit más fajok érzékelnek.
Érzékletek: egyszerű ingerek (pl. vörös fény)
Észleletek: az érzékletek integrációi (pl. tűzoltóautó)
Érzékelési folyamatok: érzékszervek és az idegrendszer perifériás szintjei
Észlelési folyamatok: az idegrendszer magasabb szintjei
Érzékletek:
- látás
- hallás
- szaglás
- ízlelés
- tapintás (nyomás, hő, fájdalom, érzékelés)
- testérzékelés
Érzékletek: érzékleti modalitások
Forrás: Atkinson-Hilgard-Smith-Nolen: Pszichológia
Legutóbbi hozzászólások