Babes Bolyai Tudományegyetem 2009 távoktatás
Üzenetek címkézve érzékleti modalitások
Érzékleti modalitások: a látás
máj 10th
Általános pszichológia, 3. tétel, pszichológia távoktatás
Pölczman Ildikó által kidolgozva
Közeli és távoli érzékleteket különböztetünk meg. A látás távoli érzéklet.
A látás ingere a tárgyakról visszaverődő fény. A fény elektromágneses sugárzás ( 400-700 nm)
A környeztből feldolgozott ingerek 80%-a a látáson keresztül dolgozódik fel.
A látórendszer: a szem, az agy részei és az ezeket összekötő idegek.
A szem képkialakító rendszere: szaruhártya, pupilla, lencse. Ezek nélkül fényt látnánk, mintákat nem.
A szem micro és makromozgást végez: tremor és kontúrkövetést Þ a látórendszer a változásokra érzékeny.
A szemben a retina részeiként fényérzékeny, eltérő formájú receptorsejtek találhatók:
- Csapok (6-8 millió)- nappali látás
- Pálcikák (120 millió)- éjszakai látás
Fovea: a retina közepe – a fény ide esik- itt csak csapsejtek vannak- színes látás
Perifária – a foveán kívül eső rész – pálcikák alkotják- sötétben látás
A csapok és pálcikák fotoreceptorokat tartalmaznak, olyan vegyületek, amelyek elnyelik a fényt.
Különbségeik:
Csapok: Pálcikák:
¨ Kis érzékenység ¨ Nagy érzékenység
¨ Piros-sárga érzékenység (nappali látás) ¨ Zöld-kék érzékenység (éjszaki látás)
¨ Nagy felbontóképesség ¨ Kis felbontóképesség
¨ Fovea irányába nagyobb számban ¨ Periféria irányába nagyobb számban
¨ Szín és alakkódolás ¨ Világosság és mozgáskódolás
A pálcikák annyira érzékenyek, hogy nappali fénynél működésképtelené válnak. De éjjel v. esti homályban egyetlen foton elnyelődését is képesek jelezni. Oka: A pálcikákhoz kötődő ganglionsejteknek több bemenete van, mint a csapokhoz kötődőknek.
Intenziv fényben a csapok aktivak.Válaszaik 4x gyorsabbak mint a pálcikáké, így tökéletesen észlelik a gyorsan változó vizuális ingereket, a tárgyak képének gyros változásait. Az általuk szolgáltatott kép tér-és időbeli részletekben gazdagabb.
Mindkét sejttipus fényelnyelő látópigment-molekulákat tartalmaz.
A pálcikák egyetlen látópigmentet, Rodopszint.
Az emberi retinában található 3 féle csapsejt 3 hullámhosszra érzékeny pigmentet tartalmaz: kék, zöld, piros.
A látás komputációs elmélete (D.Marr,1982)
A látás moduláris szerveződés, több független alrendszerrel. Az észlelés során létrejövő reprezentációk:
- szint: Első vázlat, sötét-világos határok, élek. A fő fényintenzitás-változások 2dimenziós leírását adja meg, beleértve a szélekre vonatkozó információkat.
- szint: 2,5 dimenziós kép, az ábra irányulásokkal rendelkező felszíneik megalkotása. Nézőközpontú kép. A tárgy vetülete a nézőhöz képest változik. A látható felületek málységének és helyzetének vázlat-leírása. Árnyék, textúra, mozgás, a 2 szemre vonatkozó diszparitás által szolgáltatott információk.
- szint: Tárgyközpontú. 3dimenziós kép. A tárgy természetes tengelyei körül szerveződik.(fő-és melléktengelyek) A tárgyak alakjának és modellreprezentációs relatív helyzetük úgy, hogy az független a megfigyelő nézőpontjától.
Az elmélet aránylag sikeres volt. Nincs pontos folyamatismeret azzal kapcsolatban, ahogyan a 2,5 D vázlat a 3D modellreprezentációba alakul át.
Továbbá Marr keveset mondott arról, hogy a látótérben lévő tárgyakról korábban szerzett ismeretek hogyan befolyásolják a vizuális folyamatokat.
Színérzékelés:
Az elektromágneses hullámhossz látási érzékenysége: 400-700 nm. Látórendszerünk a fény hullámhosszait különböző színekké változtatja:
400-450 nm ibolya
450-500 nm kék
500-570 nm zöld
570-620 nm sárga és narancs
620-700 nm vörös
A színlátás szubjektív élmény.
A színek dimenziói:
- világosság (intenzitás)
- árnyalat (minőség)
- telítettség (élénkség, tisztaság, fehérnélküliség))
400-700 nm -> 150 szín megkülönböztetés -> ÉÉK= 2nm + világosság+telítettség -> 7 millió szín
Judd és Kelly, (1965) – az angol nyelv 7500-at meg is tud ezek közül nevezni.
Színlátás elméletek
1. Thomas Young 1807 – Hermann von Helmholtz 1857 háromszín elmélet
Három féle receptor (csapsejt) létezik:
1. rövid receptor (kék)
2. közepes receptor (zöld, sárga)
3. hosszú receptor (vörös)
A szín minőségét a három receptor aktivitásának mintázata kódolja, nem pedig minden színt külön receptor.
Színlátászavarok: – dikromátok, színtévesztők
– monokromátok, színvakok.
2. Ellenszín elmélet – Ewald Hering, 1878
Minden szín leírható az alábbi 4 érzékletből eggyel vagy kettővel:
Vörös <-> zöld (sárga); sárga <-> kék (fehér)
Jamerson és Hurvich, 1974 – kombinálni próbálták a két elméletet.
DeVolois és Jacobs, 1984-ben a talamusban megtalálták az ellenszínsejteket.
Forrás: Atkinson-Hilgard: Pszichológia
Tanulmányi útmutató dr. Dósa Zoltán: Bevezetés a pszichológiába, II félév
Érzékleti modalitások: a hallás
máj 10th
Általános pszichológia, 4. tétel, pszichológia távoktatás
Pölczman Ildikó által kidolgozva
A látás után a második legfontosabb érzékelésünk a hallás. A hallás ingere a hang, ami a tárgyak mozgása által a levegőben történő nyomásváltozással jön létre.
A hang 2 legfontosabb fizikai vonása:
1. Frekvencia Hz
2. Intenzitás dB
Az emberi fül 20-20.000 Hz rezgésszámú hangot képes érzékelni.
Hangintenzitás példái:
0-70 dB csendtől az utcai zajig
70-90 dB csúcsforgalom, éttermi zaj, kamionzaj
100 dB légkalapács
120 dB rockkoncert, mennydörgés
140 dB sugárhajtású repülő
180 dB rakétaindítás
A hallás szerve : a fül A fül észei: Külső fül, Középfül, Belső fül.
A fül több mint 1millió mozgó alkatrészével a test legkomplexebb apparátusa.
A hallást az ember számára az teszi különösen fontossá, hogy a legfontosabb kommunikációs eszközünk, a beszéd egyik összetevője.
A gyerekek hallása, hallókérgének kialakulása javarészt párhuzamos a beszédfejlődéssel.(kicsit megelőzi) A hallás kritikus periódusa a beszédre vonatkozóan 3 éves korig tart.
A hallás folyamata: Hangrezgés-Külső fül-Hallójárat-Dobhártya-Középfül-Hallócsontocskák-Belső fül folyadéka-Hártyás csiga-Corti Szerv-VIII.agyideg-Hallóközpont
A hallóőályák mindkét fülnél mindkét agyféltekébe eljutnak és több idegmagban átkapcsolódva érkeznek a hallókéreghez.
Mechanikai ingerből elektromos impulzus: A szőrsejtek membránjaiban az ioncsatornák áteresztőképessége megváltozik mivel a folyadék mozgásba hozza a sztereocilliumokat( csoportot képező sejtnyúlványok, ezek is szőrsejtek).Þ Az idegi impulzusokká alakított ingerületet a bipoláris érzősejtek az agytörzsbe szállítják.ÞEz a középagyba jut át, aminek sejtjei feldolgozzák a hang irányát, a frekvenciaváltozásokat.ÞTalamuszba jut. Innen már frekvenciaosztályozás szerint jut tovább a hanginformációÞ a Hallókéreg elsődleges oszlopaiba, halántéklebeny felső tekervényeibe.
A hangforrás térbeli helyzetét: A 2 fülből érkező azonos hangok által aktivált neuronok határozzák meg.
A hallókéreg szoros kapcsolatban áll a limbikus rendszerrelÞ zenei hang+érzelem.
A hallás és a beszéd:
Az embert érő hangingerek fontos forrása a beszéd. Ezek a hangok is először a hallóközpontba, majd onnan a bal halántéklebeny Wernicke-területre.Itt: halott és olvasott beszéd megértése.
A látómezőből az írott szöveg képe a gyrus angularis-ban alakul át auditív ingerekre, ezután jut a Wernicke-területre. Itt zajlik a beszéd elsődleges megformálása majd kerül át a bal homloklebeny hátsó részébe, a Broca-központba, majd a motoros kéregbe, ami a gégét, ajkat, nyelvet vezérli.
A Wernicke-mező sérülése esetén a teljes beszédtevékenység károsul. A Broca-terület sérülése csak a beszédkészséget csökkenti vagy szünteti meg, de a beszéd megértését nem.
A motoros és érzőközpontok a 2 agyféltekében szimmetrikusan helyezkednek el, a beszédközpont az emberek 95%-nál a bal agyféltekében van, függetlenül jobb vagy balkezes-e.
Az auditoros feldolgozás elméletei:
Hely-és frekvenciaelméletek.
Békésy György( 1940) -1960 Nobel-díj
Elmélete szerint a magas frekvenciák az alaphártya távolabbi részeit ingerlik, ezt helyspecifikus ingerlésnek nevezzük.
A helyelméletek szerint: a különböző frekvenciák a csiga különböző részeit ingerlik. Ez nem magyarázza azt a jelenséget, amikor az alacsony frekvencia az egész alaphártyát megrezegteti.
A frekvenciaelméletek szerint: pedig az egyes frekvenciáknak a hallóideg azonos számú kisülése felel meg. Ez viszont azt nem magyarázza, hogy a magas frekvenciáknak túl nagy számú kisülést kellene imitálni.
Más érzékleti modalitások
máj 10th
Általános pszichológia, 5. tétel, pszichológia távoktatás
Pölczman Ildikó által kidolgozva
I.Kémiai érzékelések: A kémiai érzékelésre általában jellemző, hogy az ingert valamilyen vegyület, esetleg ion képezi, ami a receptorral kapcsolódva ingerli azt.
A kémiai anyagok érzékelése a szervezetben különböző helyeken zajlik, mivel az ingerek a külső és a belső környezetből is származhatnak.
Kémiai érzékelés : a szaglás és az ízlelés
1. A szaglás: Távoli illékony anyagok érzékelésére specializálódott. A szaglási inger levegő útján, molekula formájában kerül az orrjáratba. Általában zsírban oldódó molekula, szerves anyag.
A szaglásnak jelentős szerepe volt fajunk fennmaradásában, segített a mérgező gázok, mérgező ételek elkerülésében.
Mivel a legtöbb állati faj kommunikációs eszközként használja (pl. rovarok és néhány magasabbrendű állatnál a nőstények ferromonjai több km távolságból vonzza a hímet) az agyban a szaglókéreg 33% kutyáknál, az embernél 5%. Azért esetünkben is működik még valamennyire ez a primitív kommunikáció (férfiakat a nőktől szag alapján meg tudjuk különböztetni)
- ·A szaglórendszer: Orrüreg, az agy egyes területei, és az ezeket összekötő idegpályák.
A szaglóreceptorok az orrnyálkahártya speciális, sárgásan pigmentált membrana olfactoriában helyezkednek el. Ezeket a receptorokat a levegővel kevert gáz halmazállapotú anyagok molekulái ingerlik, az ingerek a szaglóideg útján jutnak el a szaglólebenybe. A legprimitívebb érzékelési mód és a legközvetlenebb pálya vezet az agyhoz. Bár a szaglólebeny az embernél jelentősen csökkent, megőrizte közvetlen kapcsolatát a limbikus kéreggel s így az endokrin rendszerrel, az éhségérzettel, a szexuális vonzalommal, az érzelmekkel és emlékekkel.
A kutyában és más állatokban ez a terület kiterjedt, embernél 5 négyzetcm.
Röviden az érzékelés menete:
Illatanyagmolekula ÞReceptorok szaglórostjai(szaglóhámból kinyúló szőrszerkezetek)Þ Elektromos impulzus keletkezikÞSzaglógumóba kerül az idegrostokon keresztül, az agy homloklebeny alatti területéreÞ Szaglókéreghez jut a halántéklebenyben.
2. Az Ízlelés:
Az íz ízlelését genetikai örökségünk és multbéli emlékeink is meghatározzák.
4 alapvető ízminőséget különböztetünk meg: édes, sós, keserű, savanyú.
A legújabb vizsgálatok szerint van egy 5. is, ennek a neve: umami (lsd. Csépe V.-Győri M.-Ragó A.: Általános Pszichológia I. Észlelés és Figyelem 460.o.)
- ·Az ízlelőrendszer: Ízreceptorok, az agy ehhez kapcsolódó területei és az ezeket összekötő idegpályák.
Az ízlelés szerve a nyelv. A nyelvben specifikusan aktivált receptorsejtek(ízlelősejtek) vannak, innen idegrostok vezetik az ingerületet Þaz agykéregbe. Az általánosan elfogadott nyelvtérkép, ami szerint: nyelvhegye: sós, édes, szélei: savanyú, a lágyszájpadhoz közeli rész: keserű. Ma már tévesnek bizonyul. Ugyanis a nyelv minden területén, ahol ízlelőbimbó van, kiváltható minden ízérzet.
II.Testérzékelés:
A testérzékelés a 1. mechanorecepciót, 2. a hő és 3. fájdalomérzékelést foglalja magába.
Nem fejlődött ki külön érzékszerve ezen érzékeléseknek.
- ·Receptorai: a bőrben, a testfalban, izmokban, ízületekben található idegvégződések. Az ingerületek az idegsejt centrális nyúlványain a gerinncvelő szürkeállományába jutnak, legtöbbször itt vált ki válaszreflexet. De az esetek többségében a felszálló pályákon az agykéregbe jutnak a talamusz relésejtjeinek közvetítésével.
- A legfontosabb mechanoreceptor a szőr és a szőrtüsző. Az ember bőrét kb. 1 M szőrtüsző borítja. Az érzékelt nyomás ingere a bőrre gyakorolt fizikai nyomás. Az ajak, az orr, az orcák érzékenyebbek. A legérzékenyebb a nagylábujj. Az eltérés oka a jelenlévő receptorok eltérő száma.
A többi érzéklethez hasonlóan a nyomás is erős adaptációt mutat, huzamosabb ideig tartó
azonos hatást kevésbé érzünk az idő múlásával.
2. A hőmérséklet a gerincvelőben alakul ki, nincsenek külön hideg és melegérző idegek.
- A fájdalom kialakulásáról eltérőek a vélemények. Egyik álláspont szerint vékony, csupasz
axonok szállítják a gerincvelőbe. Más nézet szerint a gerincvelőben alakul ki a tapintás,
hő és vibrációérzékelés integrálásából.
Mind az ember mint az állat magatartását az érzékelő mechanizmusok közül leginkább a
fájdalom befojásolja. Kiterjedési hajlamossága és a vegatatív idegrendszerre gyakorolt
hatása miatt.
A fájdalom 2 szakasza:
1. A gerincvelő hátulsó érzőszarvában az érzőidegrostok bonyolult szinapszisokon keresztül gyors vagy lassú választ váltanak ki. A gyors általában nem tudatosul.A lassú néhány perc alatt játszódik le és tanulási folyamatokat is kiválthat.
2. Ha a fájdalomérzet bizonyos erősséget meghalad, a talamuszba jut onnan a kéreg testérző részébe, a frontális kéregbe.
A fájdalom fajtái:
1. Felületes
- Mély
- Zsigeri
Továbbá: 1. Fázisos
2. Tónusos
Belső szerveink, szervezetünk működéséről a szervezetet behálózó belső receptorok adnak információt. Ennek folyamata:
InteroreceptorokÞgerincvelőÞhipotalamuszÞa hormonális rendszeren keresztül az anyagcsere, a homeosztázis és a vegetatív tevékenység szabályozódik.
Ez az inger csak akkor válik tudatossá, ha komoly probléma van. Ez a fájdalom figyelmeztető funkciója.
Forrás:
1.Atkinson-Hilgard: Pszichológia
2.Tanulmányi útmutató dr. Dósa Zoltán: Bevezetés a pszichológiába, II félév
3.Csépe V.-Győri M.-Ragó A.: Általános Pszichológia I. Észlelés és Figyelem
A különböző érzékelési modalitások közös jellemzői
ápr 26th
Általános pszichológia, 2. tétel, pszichológia távoktatás
A különböző érzékelési modalitások közös jellemzői
Az érzékleti modalitások az egyes érzékletek.
* Az érzékleti modalitások legfőbb vonása, hogy rendkívül érzékenyek a környezet változásaira.
Minden érzékleti modalitásnak van abszolut küszöbe. Az abszolut küszöb annak a legkisebb erősségű ingernek a meghatározára, amely megbízhatóan megkülönböztethető az inger hiányától.
* Ahogy az észleléshez szükség van egy minimálsi ingerre, két inger megkülönböztetéséhez is kell bizonyos mértékű különbség. Ez a különbségi küszöb, más néven: éppen észrevehető küszöb (ÉÉK).
Minél erősebb a kezdő inger, annál nagyobb változás kell ahhoz, hogy a személy észrevegye => a különbségi küszöb és az ingerintenzitás konstans törtet képez. (Weber törvény)
Ezt az elméletet Gustav Fechner (1960) fejlesztette tovább, aki kimondja, hogy az inger intenzitásának növekedésével együtt az észlelés először gyorsan nő, aztán egyre lassabban. Tehát, ha az ingereket megnöveljük, megduplázzuk, akkor nem érjük el a várt kétszeres észlelést, hiszen az csupán logaritmikusan növekszik, így 1, 3-szorosára növekszik.
*A környezetből származó mechanikai, kémiai, fény és hőenergia egyaránt ingert jelent a szervezet számára, amelyet a törzsfejlődés során az ingerek felfogására kialakult receptorok és receptorrendszerek fognak fel. Egyes receptorok érzékszervekbe tömörülnek (pl.szem), míg mások a test különböző pontjain elszórtan találhatóak.
Minden receptor rendelkezik egy neki megfelelő adekvát ingerrel. Az adekvát ingernek megfelelő energiafajta kis mennyiségben is érzékelési folyamatot tud elindítani.
*Mindegyik érzéklet csak egy bizonyosfajta ingerre érzékeny, pl. a látás a fényre, a hallás és a tapintás a mechanikai energiára, a szaglás és az ingerlés a kémiai energiára. Az agy azonban ezek egyikét sem érti meg, ő csak az idegimpulzusok elektromos jeleinek nyelvén beszél. Mindegyik érzékletnek le kell „fordítania” az általa felfogott fizikai energiát elektromos jelekre, hogy ezek eljuthassanak az agyba. Ezt a fordítási folyamatot nevezzük transzdukciónak
A transzdukciót (a fizikai energia akciós potenciállá való átalakítását) az érzékszervek erre specializált sejtjei a receptorok hajtják végre.
A receptor egy sajátos neuron (v. specializált idegsejt), amely ingerek felvételére alkalmas.
A receptor amint aktiválódik, elektromos jeleket továbbít a kapcsolódó idegsejtekhez. A jelek végighaladnak a gerincvelőn az agykéreg fogadó területéig. Minden érzékleti modalitás különböző agyi fogadó területtel rendelkezik. Az elektromos jel az agyban érzékleti élményt hoz létre. Amikor pl. érintést érzünk az élmény valahol az agyban jelentkezik nem a bőrünkön. Ellenben az elektromos impulzusokat amelyek az érintés élményét hordozzák, a bőrben levő receptorok által gerjesztett elektromos impulzusok okozzák, Érzékelőrendszereink így kapcsolják össze a külső eseményeket a szubjektív élményekkel.
*Minden érzékleti modalitásban egyaránt érzékeljük az inger intenzitását és minőségét, tehát az agyba tartó idegpályáknak és a receptoroknak mind az intenzitást, mind a minőséget kódolniuk kell.
J. Müller (1825) – Specifikus idegenergiák hipotézise:
- az agy azért tudja megkülönböztetni a különböző érzékleti modalitásokból származó információkat, mert azok más érzékelő idegeken érkeznek.
Későbbi kutatások kimutatták, hogy a különböző receptorokból kiinduló idegpályák az agykéreg más és más területein végződnek.
Az agy az érzékleti modalitások közötti különbségeket az azokban részt vevő idegpályák által kódolja.
Forrás: http://mlmhogyan.com/pszichologia/az-erzekleti-modalitasok-fo-jellemzoi-erzekenyseg-abszolut-kuszob/
http://mlmhogyan.com/pszichologia/kulonbsegi-kuszob-weber-allando-fechner-torveny/
http://mlmhogyan.com/pszichologia/szenzoros-kod-transzdukcio-receptor/
http://mlmhogyan.com/pszichologia/az-intenzitas-es-a-minoseg-kodolasa/
Az intenzitás és a minőség kódolása
jan 12th
Neuropszichológia, 24. tétel, pszichológia távoktatás
Az intenzitás és a minőség kódolása
Minden érzékleti modalitásban egyaránt érzékeljük az inger intenzitását és minőségét, tehát az agyba tartó idegpályálnak és a receptoroknak mind az intenzitást, mind a minőséget kódolniuk kell.
A kérdés, hogy mely inger mely neuronokat aktiválja?
Egysejt-vizsgálat a receptorok és az idegpályák egyes sejtjei aktivitásának rögzítése, mialatt a kísérleti alanynak különböző ingereket mutatunk be
sejt -> elektróda -> erősítő -> oszcillioszkóp -> aktivitás látható
A spontán aktivitás: idegi aktivitás inger hiányában.
Az ingerintenzitás kódolásának legfőbb eszköze az egységnyi idő alatti idegimpulzus mennyisége azaz az idegimpulzusok gyakorisága.
Idői mintázat: az elektromos impulzusok kódolása. Alacsony intenzitásnál az impulzusok időben távoliak egymástól, az egymást követő impulzusok közötti időp változik. Nagy intenzitásnál fordítva.
Az inger minőségének kódolása
Johannes Müller, 1825 – az agy azért tudja megkülönböztetni a különböző érzékleti modalitásokból származó információkat, mert azok más érzékelő idegeken érkeznek.
Specifikus idegenergiák hipotézise: A specificitás nem az egyetlen kódolási elv. Az érzékelőrendszer az idegimpulzusok mintázatát is használhatja az érzéklet minőségének kódolására.
Pl. egy idegrost talán maximális válasszal reagál az édes ízre, de válaszolhat más ízekre is, csak különböző erősséggel.
Forrás: Atkinson-Hilgard-Smith-Nolen: Pszichológia
Pölczman Ildikó által kidolgozott változat
Az intenzítás és a minőség kódolása
Minden érzékleti modalitásban egyaránt érzékeljük az inger intenzítását és minőségét.
Pl. látás esetén minőségi jellemző a szín, mennyiségi jellemző a fény erőssége. A receptoroknak és az agyba tartó idegpályáknak mind az intenzítás mind a minőséget kódolniuk kell.
A kutatók próbálják meghatározni, hogy mely inger mely neuronokat aktiválja.
Egysejt vizsgálat- neurofiziológiai módszer. Mikroelektródát helyeznek el egy agyi neuron közelében, hogy regisztrálják a sejt elektromos aktivitását. (Általában állatkísérletek) A kísérleti alanynak valamilyen vizuális ingert adnak, amíg az adott sejt aktiválódik. A kapott jeleket felerősítik és oszcilloszkópon megjelenítik.
A legtöbb idegsejt idegimpulzusok sorozatát bocsátja ki.
A spontán aktivitás: idegsejt aktivitása inger hiányában.
Az ingerintenzitás kódolásának legfőbb eszköze az egységnyi idő alatti idegimpulzus mennyisége azaz az idegimpulzusok gyakorisága. Általában minél gyakoribb az inger intenzitása annál gyakoribb az idegsejtek kisülése és az észlelt inger erőssége.
Idői mintázat: az elektromos impulzusok kódolása. Alacsony intenzitásnál az impulzusok időben távoliak egymástól, az egymást követő impulzusok közötti idő változik. Nagy intenzitásnál viszont az időimpulzusok közötti idő elég állandó lehet.
Az inger minőségének kódolása
J. Müller (1825) – Specifikus idegenergiák hipotézise:
- az agy azért tudja megkülönböztetni a különböző érzékleti modalitásokból származó információkat, mert azok más érzékelő idegeken érkeznek.
Későbbi kutatások kimutatták, hogy a különböző receptorokból kiinduló idegpályák az agykéreg más és más területein végződnek.
Az agy az érzékleti modalitások közötti különbségeket az azokban részt vevő idegpályák által kódolja.
De mi különbözteti meg a minőségeket egy egy érzékleti modalitáson belül?
A specificitás nem az egyetlen kódolási elv. Az érzékelőrendszer az idegimpulzusok mintázatát is használhatja az érzéklet minőségének kódolására.
Pl. egy idegrost talán maximális válasszal reagál az édes ízre, de ugyanakkor válaszolhat más ízekre is csak más intenzítással.
www.interkonyv.hu/index.php?page=getpdf&media_id=1288
Attinson: Pszichológia
Az érzékleti modalitások fő jellemzői. Érzékenység. Abszolut küszöb.
jan 11th
Neuropszichológia, 21. tétel, pszichológia távoktatás
Az érzékleti modalitások fő jellemzői. Érzékenység. Abszolut küszöb.
Az érzékleti modalitások az egyes érzékletek.
Az érzékleti modalitások legfőbb vonása, hogy rendkívül érzékenyek a környezet változásaira.
A legérzékenyebb a látás (Hecht, Schlaer és Pirenue, 1942) annyira érzékeny, amennyire fizikailag lehetséges.
1 foton -> 1 molekula
Abszolut küszöb
Annak a legkisebb erősségű ingernek a meghatározára, amely megbízhatóan megkülönböztethető az inger hiányától.
Az abszolut küszöb meghatározásának a módszere: pszichofizikai módszerek: ki kell választani egy küszöb örüli ingert és azt változtatja -> amíg a kísérleti személy 50%-ban detektál.
Abszolut küszöbök
- Látás: gyertyaláng 50 km-ről sötét, tiszta éjszaka
- Hallás: karóra ketyegése 6 m-ről csendes körülmények között
- Ízlelés: 1 teáskanál cukor 9 liter vízben
- Szaglás: 1 csepp parfüm 6 szobányi térfogató levegőben
- Tapintás: 1 légy szárnya 1 cm magasságból az arcra ejtve
Az abszolut küszöbök egyénenként és egyénen belül is változhatnak.
Forrás: Atkinson-Hilgard-Smith-Nolen: Pszichológia
Pölczman Ildikó által kidolgozott változat
Az érzékleti modalitások közös jellemzői, érzékenység, abszolút küszöb
Érzékenység a környezet változásaira – érzékleti modalitásaink egyik legfeltűnőbb vonása.
- 5 érzékletünk minimális észlelhető ingernagyság becslése:
Érzéklet |
Küszöb |
| Látás | Gyertyaláng 50 km-ről, tiszta éjszaka |
| Hallás | Karóra ketyegése 6 m-ről csendes körülmények között |
| Ízlelés | Egy teáskanál cukor 9 l vízben |
| Szaglás | Egy csepp parfüm 6 szobányi térfogatú levegőben |
| Tapintás | Egy légy szárnya 1 cm magasságból az arcra ejtve |
Abszolút küszöbök. Különböző érzékleti modalitások abszolút küszöbeink megközelítő értékei. /Galanter, 1962/
Példa a látásból:Az emberi látás aannyira érzékeny, amennyire csak fizikailag lehetséges
Hecht és munkatársai kimutatták, hogy az ember képes észlelni egy 100 fotont tartalmazó fényvillanást. Ebből csak 7 éri el a szemben azokat a molekulákat, amelyek a fényt láthatóvá teszik / mindegyik különböző molekulára hat/
A szem fényre fogékony egysége /egy molekula/ tehát a fényenergia lehetséges legkisebb mennyiségére is érzékeny.
Abszolút küszöb: legkisebb ingererősség, amit még észlelni tudunk
- a legáltalánosabb módszer egy érzékleti modalitás érzékenységének mérésére, annak a legkisebb erősségű ingernek a meghatározása, amely megbízhatóan megkülönböztethető az inger hiányától
- az abszolút küszöb a pszichológusok megállapodása szerint az az ingerérték, melyet az esetek 50%-ban észrevesznek, azaz detektálnak.
- az abszolút küszöb egyénről egyénre jelentős mértékben változhat, még egy személyen belül is különbözhet különböző időpontban, a személy fizikai és motivációs állapotától függően.
Pszichofizikai módszerek – az érzékleti modalitások érzékenységének mérésére használt módszerek
Az egyik gyakran használt módszerben a kísérletvezető kiválaszt egy ingersorozatot, amelynek erőssége az ingerküszöb körül ingadozik. Az ingereket aztán egyenként, (kvázi-random elrendezésben mutatják be), biztosítva ezzel, hogy minden inger elég gyakran forduljon elő.
Minden bemutatás után a kísérleti személynek jeleznie kell, igen vagy nem válasszal, hogy észlelte e az ingert. Sokszor bemutatnak minden ingert és minden ingernagyságra meghatározzák az „igen” válaszok arányát. Az eredményt pszichometriai függvényben ábrázoják.
Érzékelés, észlelés
jan 11th
Neuropszichológia, 20. tétel, pszichológia távoktatás
Érzékelés, észlelés
Az arcunk a testünkön hordozott bonyolult érzékelőrenszer, amely lehetővé teszi, hogy felfedezzük a külvilágot. Szemünk lát, fülünk hall, orrunk szagol. Az általunk érzékelt violág nem azonos azzal, amit más fajok érzékelnek.
Érzékletek: egyszerű ingerek (pl. vörös fény)
Észleletek: az érzékletek integrációi (pl. tűzoltóautó)
Érzékelési folyamatok: érzékszervek és az idegrendszer perifériás szintjei
Észlelési folyamatok: az idegrendszer magasabb szintjei
Érzékletek:
- látás
- hallás
- szaglás
- ízlelés
- tapintás (nyomás, hő, fájdalom, érzékelés)
- testérzékelés
Érzékletek: érzékleti modalitások
Forrás: Atkinson-Hilgard-Smith-Nolen: Pszichológia
Legutóbbi hozzászólások