Babes Bolyai Tudományegyetem 2009 távoktatás
Üzenetek címkézve beszéd
Az ajkak és a fogsorok szerepe a beszéd folyamatában és a beszédhibák kialakulásában
máj 18th
Az ajkak és a fogsorok szerepe a beszéd folyamatában és a beszédhibák kialakulásában
Logopédia, 7. tétel, pszichológia távoktatás
Kidolgozta Halápi Zsolt
A szájüregben kapják meg a hangok végleges jellegüket, a kiejtési normákhoz alkalmazkodva. Itt helyezkednek el az ajkak, a fogak, a nyelv , a szájpadlás és az állkapcsok.
Anatómiai és funkcionális rendellenességeik beszédhibák forrási lehetnek, főleg ha több is kombinálódik egyszerre.
Az ajkak körkörös izmok, amelyek különösképpen a bilabiális (p, b, stb.) és a labio-dentális (f, v) mássalhangzók, valamint bizonyos magánhangzók (o, ö, u, ü) képzésében játszanak döntő szerepet, ezért sérülés esetén főleg ezek a hangok torzulnak.
A fogak közül a beszédben főleg a metszőfogak és a szemfogak játszanak szerepet, de bizonyos hangok képzésében a zápfogak is közreműködnek.
A fogak hiánya vagy rendellenességei (rendellenes fogsorállás, szabálytalanul nőtt fogak, „nyitott harapás” stb.) gyakran önmagukban is tipikus beszédhibákat okozhatnak. Ezek közül a legjellemzőbbek a fogközi selypesség és az oldalhangzósság.
Ha a nyelv és az ajkak működése megfelelő, ellensúlyozhatják a fogak rendellenességeiből adódó képzési nehézségeket és ép beszédet tehetnek lehetővé.
A nyelv szerepe a beszéd folyamatában és a beszédhibák kialakulásában
máj 18th
A nyelv szerepe a beszéd folyamatában és a beszédhibák kialakulásában
Logopédia, 6. tétel, pszichológia távoktatás
Kidolgozta Halápi Zsolt
A nyelv a szájüregben található szervek közül a legjelentősebb a hangképzés szempontjából. Nagyon mozgékony, és minden irányban futó izmai révén bonyolult mozgásokra képes úgy az egész nyelvet, mint egyes részeit tekintve.
Vékony hártyával, a nyelvfékkel kapcsolódik a szájfenékhez. Ha ez a hártya le van nőve, azaz rövidebb a kelleténél és a nyelv hegyétől indul, megakadályozza a nyelvemelést és a r, l, t, d, s, zs, cs hangok képzését akadályozhatja. Intenzív nyelvtorna vagy súlyosabb esetben a nyelvfék felmetszése ajánlatos.
A nyelv anatómiai rendellenességei a szájtérhez viszonyított túl kicsi vagy túl nagy méret, illetve asszimetria, vagy „cakkozott” nyelvhegy.
Legtöbbször azonban a nyelv nem megfelelő működése és a helytelen nyelvmozgás beidegződések okoznak beszédhibákat. Nyelvtornával kezelhetőek.
A szájpadlás választja el az orrüreget a szájüregtől. Elülső része a csontos kemény szájpad, hátsó része pedig a lágy szájpad, ami nyelvcsapban végződik. Előforduló rendellenességei a szájpadhasadék (műtéttel és protézissel korrigálható), a gótikus (magasan ívelt) szájpad, ami torzító tényező lehet a r, l, és a réshangok esetében.
Ha a lágy szájpad túl rövid vagy túl hosszú, nyílt, illetve zárt orrhangzósságot idézhet elő.
Leggyakrabban a lágy szájpad renyhesége okoz orrhangzós beszédet.(orrhangzós színezet, dünnyögés).
Az alsó állkapocs mozgásával módosítjuk a szájtér méreteit, teret biztosítva a nyelvmozgásoknak.
Beszédhibákat favorizál, ha elhelyezkedése nem megfelelő a felső állkapocshoz viszonyítva (túl elől, vagy túl hátul ) , vagy ha mérete nem arányos a többi koponyacsonttal.
Arcizom és nyelvizom ügyesítő gyakorlatokkal ellensúlyozható bizonyos mértékben.
Érzékleti modalitások: a hallás
máj 10th
Általános pszichológia, 4. tétel, pszichológia távoktatás
Pölczman Ildikó által kidolgozva
A látás után a második legfontosabb érzékelésünk a hallás. A hallás ingere a hang, ami a tárgyak mozgása által a levegőben történő nyomásváltozással jön létre.
A hang 2 legfontosabb fizikai vonása:
1. Frekvencia Hz
2. Intenzitás dB
Az emberi fül 20-20.000 Hz rezgésszámú hangot képes érzékelni.
Hangintenzitás példái:
0-70 dB csendtől az utcai zajig
70-90 dB csúcsforgalom, éttermi zaj, kamionzaj
100 dB légkalapács
120 dB rockkoncert, mennydörgés
140 dB sugárhajtású repülő
180 dB rakétaindítás
A hallás szerve : a fül A fül észei: Külső fül, Középfül, Belső fül.
A fül több mint 1millió mozgó alkatrészével a test legkomplexebb apparátusa.
A hallást az ember számára az teszi különösen fontossá, hogy a legfontosabb kommunikációs eszközünk, a beszéd egyik összetevője.
A gyerekek hallása, hallókérgének kialakulása javarészt párhuzamos a beszédfejlődéssel.(kicsit megelőzi) A hallás kritikus periódusa a beszédre vonatkozóan 3 éves korig tart.
A hallás folyamata: Hangrezgés-Külső fül-Hallójárat-Dobhártya-Középfül-Hallócsontocskák-Belső fül folyadéka-Hártyás csiga-Corti Szerv-VIII.agyideg-Hallóközpont
A hallóőályák mindkét fülnél mindkét agyféltekébe eljutnak és több idegmagban átkapcsolódva érkeznek a hallókéreghez.
Mechanikai ingerből elektromos impulzus: A szőrsejtek membránjaiban az ioncsatornák áteresztőképessége megváltozik mivel a folyadék mozgásba hozza a sztereocilliumokat( csoportot képező sejtnyúlványok, ezek is szőrsejtek).Þ Az idegi impulzusokká alakított ingerületet a bipoláris érzősejtek az agytörzsbe szállítják.ÞEz a középagyba jut át, aminek sejtjei feldolgozzák a hang irányát, a frekvenciaváltozásokat.ÞTalamuszba jut. Innen már frekvenciaosztályozás szerint jut tovább a hanginformációÞ a Hallókéreg elsődleges oszlopaiba, halántéklebeny felső tekervényeibe.
A hangforrás térbeli helyzetét: A 2 fülből érkező azonos hangok által aktivált neuronok határozzák meg.
A hallókéreg szoros kapcsolatban áll a limbikus rendszerrelÞ zenei hang+érzelem.
A hallás és a beszéd:
Az embert érő hangingerek fontos forrása a beszéd. Ezek a hangok is először a hallóközpontba, majd onnan a bal halántéklebeny Wernicke-területre.Itt: halott és olvasott beszéd megértése.
A látómezőből az írott szöveg képe a gyrus angularis-ban alakul át auditív ingerekre, ezután jut a Wernicke-területre. Itt zajlik a beszéd elsődleges megformálása majd kerül át a bal homloklebeny hátsó részébe, a Broca-központba, majd a motoros kéregbe, ami a gégét, ajkat, nyelvet vezérli.
A Wernicke-mező sérülése esetén a teljes beszédtevékenység károsul. A Broca-terület sérülése csak a beszédkészséget csökkenti vagy szünteti meg, de a beszéd megértését nem.
A motoros és érzőközpontok a 2 agyféltekében szimmetrikusan helyezkednek el, a beszédközpont az emberek 95%-nál a bal agyféltekében van, függetlenül jobb vagy balkezes-e.
Az auditoros feldolgozás elméletei:
Hely-és frekvenciaelméletek.
Békésy György( 1940) -1960 Nobel-díj
Elmélete szerint a magas frekvenciák az alaphártya távolabbi részeit ingerlik, ezt helyspecifikus ingerlésnek nevezzük.
A helyelméletek szerint: a különböző frekvenciák a csiga különböző részeit ingerlik. Ez nem magyarázza azt a jelenséget, amikor az alacsony frekvencia az egész alaphártyát megrezegteti.
A frekvenciaelméletek szerint: pedig az egyes frekvenciáknak a hallóideg azonos számú kisülése felel meg. Ez viszont azt nem magyarázza, hogy a magas frekvenciáknak túl nagy számú kisülést kellene imitálni.
A nyelv és az agy kapcsolata. A beszéd kialakulása
jan 11th
Neuropszichológia, 17. tétel, pszichológia távoktatás
A nyelv és az agy kapcsolata. A beszéd kialakulása Wernicke Geschwind modell. Afáziák
A beszéd: az artikuláció mechanikus folyamata, a hangok meghatározott szekvenciális szabályán alapuló jelrendszere.
A nyelv: a szóbeli szimbólumok közlésének és megértésének képessége.
- verbális: tartalmi, propozicionális – a domináns agyfélteke vezérli
- nem verbális: emocionális: gesztusok, mimika – a jobb agyféltekevezérli
Nyelvi funkciók: a nyelv különböző megjelenési formái: beszéd, írás, olvasás.
A hangképzés képességének feltételei.
Hangfeldolgozás képessége – akusztikus szekvenciális feldolgozás
Az agyféltekék morfofunkcionális asszimetriájának kialakulása – antropomorf plaszticitás, munkamegosztás
Beszédképesség: fázia; beszédzavar: afázia.
Agykérgi nyelvterületek:
- Broca terület: Broca – 1861 – motoros beszédzavar- artikulációs kódok,
izomtevékenységek sorozata -> aktiválják az ajkak, nyelv és gége izmait -> kiejtett szó
- Wernicke terület: Wernicke – 1874 – vezetéses afázia – szenzomotoros beszédmező – auditoros kódok és szavak jelentései
hallott szó -> a szavak jelentése továbbítódik a Broca területre -> artikulációs kód -> hallókéreg -> Wernicke terület
írott szó -> látókéreg -> gyrus angularis -> Wernicke terület
Wenicke-Geschwind modell: Gwschwind dolgozta ki, 1979-ben alapul véve Karl Wernicke 1874-ben kidolgozott modelljét a nyelv produkciójáról és megértéséről.
Afáziák
- motoros (Broca) afázia: a szavak helyes kiejtése sérül
- szenzoros (Wernicke) afázia: nem értik a szavakat, jelentés nélküli beszéd
- tiszta szósüketség
- globális afázia
- amnesztikus afázia (anomia)
- transzkortikális afázia
- motoros
- szenzoros
- kevert
- szubkortikális afáziák
Forrás: Atkinson-Hilgard-Smith-Nolen: Pszichológia
Legutóbbi hozzászólások