Babes Bolyai Tudományegyetem 2009 távoktatás
Üzenetek címkézve belső elválasztású mirigyek
A gerincesek hormonális rendszere
márc 17th
Állatpszichológia, 16. tétel, pszichológia távoktatás
A hormonok olyan szabályozó funkciójú vegyületek, amelyeket belső elválasztású mirigyek vagy neuroszekréciós sejtek termelnek az idegrendszerben. A mirigyek által termelt hormonokat a keringés szállítja, míg a neuroszekréciós sejtek által termeltek axonokon is eljuthatnak a célszervekhez.
A hormonok szabályozzák: növekedést, anyagcserét, vízháztartást, szaporodást és számos viselkedésforma megjelenését.
Kémiai szerkezetük alapjánb három csoportra oszthatjuk a hormonokat:
- Peptid hormonok és glikoproteinek: inzulin, LH, FSH, STH
- Szteroid hormonok: mellékvesekéreg hormon, tesztoszteron, ösztrogének
- Tirozin származású hormonok: pajzsmirigy hormon, TH, T3
Az idegrendszer tanulmányozása során láttuk, hogy az idegek jobbára a finoman árnyalt jelek gyors tovavezetésére specializálódtak. Az endokrin rendszer ehhez képest lassú, krónikus jelátvitelre specializálódott és a szervezeten belül a nagyobb távolságok áthidalására a keringési rendszert használja fel. A szervezet funkcióinak szabályozásában tulajdonképpen együttesen vesz részt az idegrendszer és az endokrin rendszer.
A gerincesek endokrin rendszere
A gerinceseknél az evolúció során keletkezett leglényegesebb változás, hogy a hormonokat előállító sejtek két nagy csoportra váltak szét:
Hipofízisben
- a hipotalamuszhoz kapcsolódik
- összeköttetésben van az agy számos kp-jával
- szorosan együttműködnek
- fontos átkapcsolók az idegrendszer és hormonrendszer közöttt
- a hátsó hipofízis lebenyében olyan axonok vannak, melynek sejtteste a hipotalamuszban van, ezek a neuroszekréciós sejtek, a hipofízisbe ürítik a hormonokat
- az első lebenyt a hipotalamusz szabályozza egy sajátos keringési rendszeren keresztül
- közvetlenül ható és serkentő mirigyeket is termel
- hormonjai a peptidek
- az elülső lebenyben: növekedési, pajzsmirigy- és mellékvese-serkentő (TSH, ACTH) hormon, és a tejelválasztást és ivadékgondozási magatartást szabályozó prolaktin (a gerincesekben mindig ua. hatást fejti ki)., tüsző- és sárgatest-serkentők (FSH, LH)
- középső lebeny: melanoforákat serkentő hormon (MSH) –színváltozás
- hátsó lebeny: oxitocin és vazopresszin (ionháztartás, méh és tejmirigyek simaizomzatának összehúzása)
Belső elválasztású mirigyekben
- pajzsmirigy
- mellékvese
- hasnyálmirigy
- petefészek: a hipofízis trophormonja serkeni
- here: a hipofízis trophormonja serkeni
- placenta
- mellékvese: szteroidok- a test vízháztartása, elektrolit-egyensúlya, anyagcsere; adrenalin, noradrenalin –stressz-és vészreakciók
- tobozmirigy: aminok, fehérjék, pepdidek. Pl.: meletonin (szaporodási ciklus és aktivitás napszakos ritmusa)
- egyszerűbb szerves, ált. szteroidok
A kémiai receptorok: a célszervekben vannak, specifikusan reagálnak adott hormonokra. A különböző hormontermelők legtöbbje feed-back mechanizmusokkal csatolódik egymáshoz.
Példa:
A szexuális magatartással, illetve a hormonok hatásával kapcsolatban Hinde a kanárik szaporodási viselkedését vizsgálva négy fontos tényezőre hívja fel a figyelmet:
- A szexuális magatartás szorosan összefonódott a fészeképítéssel és nem lehet önmagában megmagyarázni
- A külső ingerek olyan hormonális változásokat indukálnak, melyek hozzáadódnak a magatartás hatásához
- A hormontermelés változását sok tényező együttes hatása váltja ki
- A hormonoknak maguknak is sokféle hatásuk van
Forrás: tanulmányi útmutató (CD)
http://mek.niif.hu/05100/05150/05150.pdf
A rovarok hormonális rendszere
márc 16th
Állatpszichológia, 15. tétel, pszichológia távoktatás
A hormonok olyan szabályozó funkciójú vegyületek, amelyeket belső elválasztású mirigyek vagy neuroszekréciós sejtek termelnek az idegrendszerben. A mirigyek által termelt hormonokat a keringés szállítja, míg a neuroszekréciós sejtek által termeltek axonokon is eljuthatnak a célszervekhez.
A hormonok szabályozzák: növekedést, anyagcserét, vízháztartást, szaporodást és számos viselkedésforma megjelenését.
Kémiai szerkezetük alapjánb három csoportra oszthatjuk a hormonokat:
- Peptid hormonok és glikoproteinek: inzulin, LH, FSH, STH
- Szteroid hormonok: mellékvesekéreg hormon, tesztoszteron, ösztrogének
- Tirozin származású hormonok: pajzsmirigy hormon, TH, T3
Az idegrendszer tanulmányozása során láttuk, hogy az idegek jobbára a finoman árnyalt jelek gyors tovavezetésére specializálódtak. Az endokrin rendszer ehhez képest lassú, krónikus jelátvitelre specializálódott és a szervezeten belül a nagyobb távolságok áthidalására a keringési rendszert használja fel. A szervezet funkcióinak szabályozásában tulajdonképpen együttesen vesz részt az idegrendszer és az endokrin rendszer.
A gerinctelenek hormonrendszere
Legalaposabban a rovarok hormonális rendszerét tanulmányozták. A legfontosabb 5 hormon, öt különböző helyen termelődik. A példa a szöcske hormon termelő szerveit tartalmazza, de ezek a legtöbb rovarfajban megtalálhatók:
- A corpus cardiacum neuroszekréciós sejtjeiben, amely az agy mögött elhelyezkedő páros szerv
- A corpus allatum, a nyelőcső mellett elhelyezkedő ugyancsak páros szerv
- Protorakális mirigy, hosszúkás, a fej első részében található
- A női ivarmirigyek
- A hím ivarmirigyek
A rovarokra jellemző, hogy a hormontermelő sejtek szorosan kapcsolódnak az idegrendszerhez és a keringési rendszeren keresztül össze is vannak kapcsolva. A gerincteleneknél már megjelennek az idegsejtek által termelt neuroszekrétumok. A hormonok célszerve gyakran egy másik hormontermelő mirigy.
Példa:
Roeder az imádkozó sáska szaporodási viselkedését tanulmányozta. A nagyobb nőstény kopuláció közben elfogyasztja a hímet, de ez nem szakítja meg a 30 perces folyamatot és a nőstény a megtermékenyítés és a peterakás előtt jut jelentős mennyiségű táplálékhoz.
Forrás: tanulmányi útmutató (CD)
http://mek.niif.hu/05100/05150/05150.pdf
A belső elválasztású mirigyek rendszere
jan 11th
Neuropszichológia, 19. tétel, pszichológia távoktatás
A belső elválasztású mirigyek rendszere
Endokrin rendszer – a test sejtcsoportjait közvetve, hormonok révén szabályozza.
A hormon egy vegyület.
Az idegrendszer aktiválja az izmokat és a mirigyeket.
A hormonokat a belső elválasztósú mirigyek közvetlenülk a véráramba választják ki.
A hormonok a véráram által szétáramlanak a testben és különböző sejtekre más-más módon hatnak.
A sejtek olyan receptorokkal vannak felszerelve, amelyek csak azokat a hormonokat ismerik fel, amelyeket az adott sejt befolyásolására szántak.
A receptorok a hormonokat a sejtbe juttatják.
mirigy -> hormon -> vér -> receptor -> sejtek
A hormon és a neurotranszmitter közötti különbség
Hormon: nagy távolságot megtehet a testben és számos különböző sejttípusra hat.
Neurotranszmitter: szomszédos neuronok között hat.
Egyes vegyületek mindkét funkciót ellátják.
Agyalapi mirigy (hipofízis)
- a hipotalamusz alatt található
- a legnagyobb számú hormont termeli
- szabályozza a többi belső elválasztású mirigy szekrécióját
- funkciói: növekedés, idegrendszer, nemi aktivitás
- kortikotropin elválasztó faktor (CRF)
- adenokortikotrop hormon (ACTH)
stressz -> CRF -> agyalapi mirigy -> ACTH -> vér -> szervek -> 30 féle más hormon -> vészhelyzethez való alkalmazkodás
Mellékvesék
- hangulat, energiaszint, stresszel való megküzdés – hozható kapcsolatba
- adrenalin (epinefrin) választ ki
- noradrenalin (norepinefrin) választ ki
Forrás: Atkinson-Hilgard-Smith-Nolen: Pszichológia
Pölczman Ildikó által kidolgozott változat
A belső elválasztású mirigyek rendszere
(endokrin rendszer)
Az idegrendszer, az izmok és mirigyek gyors aktiválásán keresztül szabályozzák a szervezet gyorsan változó eseményeit.
Mirigyek: a test különböző pontjain található szervek, amelyek nedveket (verejték, tej, hormonok) válsztanak ki.
Az endokrin rendszer a test különböző sejtcsoportjait a hormonokon keresztül szabályozza.
A hormonok-at a belsőelválasztású mirigyek közvetlenül a véráramba juttatják, így a testben szétáramolva a különböző sejtekre más-más hatást gyakorolnak.
A megcélzott sejtek olyan receptorokkal rendelkeznek, amelyek csak a saját működésükhöz szükséges hormonmolekulákat ismerik fel és a véráramból a sejtbe, juttatják.
A belső elválasztású mirigyek egy részét az idegrendszer aktiválja, a másik részét pedig a test belső vegyi állapotának változásai hozzák működésbe.
Agyalapi mirigy (hipofízis)
Az egyik legnagyobb belső elválasztású mirigy. A hipotalamusz alatt az agy egyfajta kinövése.
„főmirigynek is nevezik”
A legtöbb hormont termeli a mirigyek közül és szabályozza a többi mirigy működését is.
A növekedési hormontermelésért is felelős-alul termelés következménye: törpenövés
- túl termelés> óriásnövés
Az agyalapi mirigy által kibocsátott hormonok serkentik a :- pajzsmirigy
- nemi mirigyek
- mellékvese kéregállományának működését.
A belső elválasztású mirigyek és az idegrendszer az aktivitási sebességben különböznek egymástól, mert míg egy ideg impulzus végig halad a testen a másodperc néhány századrésze alatt, addig a belső elválasztású mirigynek néhány másodpercre, vagy órákra van szüksége, hogy hasson.
Itt a hormon egyszer kibocsátásra kerül, majd a véráramon át a célponthoz, ami egy időigényesebb – folyamat.
Az agyalapi mirigy és a hipotalamusz együttműködése jól példázza az idegrendszer és a belső elválasztású mirigyek komplex kölcsönhatását:
Stresszre a hipotalamusz kortikotropin (CRF) termeléssel válaszol, ami egy csatornán keresztül az agyalapi mirigyhez kerül. Ennek hatására az agyalapi mirigy az adrenokorticotrop (ACTH) hormont termeli, ami a véráramon keresztül a mellékvesékhez és a test egyéb szerveihez jut, melynek eredményeképpen kb. 30 féle hormon kiválasztása, történik Segítve a szervezetet a vészhelyzetekhez való alkalmazkodásba.
A kortizol, a kognitív működést is befolyásolja. Kis mennyiségben javítja az emlékezetet, nagy mennyiségben bénítja, és a neuronok elhalását eredményezi.
A mellékveséknek fontos szerepük van a : hangulat, energiaszint és a stresszel való megküzdés beállításában. A mellékvesék belső velőállománya epinefrint és norepinefrint (adrenalin és noradrenalin) választ ki.
Epinefrin – vészhelyzetre készíti fel a szervezetet. A vegetatív idegrendszer szimpatikus ágával a simaizmokra, a verejtékmirigyekre hat, szűkíti a gyomor és a belek ereit, gyorsítja a szívverést.
Norepinefrin – szintén vészhelyzetre készíti fel a szervezetet. Az agyalapi mirigyet olyan hormonkiválasztásra készteti, amely a mellékvese kéregállományára hat. Az így kiválasztott hormon pedig a májat serkenti, hogy a vércukorszint emelésével biztosítsa a megfelelő mennyiségű energiát a szervezet számára a gyors cselekvéshez.
A belsőelválasztású rendszer hormonjai és a neurotranszmitterek a test sejtjei között hozzák-viszik az üzeneteket.
A neurotranszmitterek a szomszédos neuronok között közvetítenek, helyben hatnak.
A hormonok nagy távolságon hatnak és különböző típusú sejtekre eltérően hatnak.
A köztük lévő különbségek ellenére, némelyik mindkét funkciót ellátja. Pl., amikor neuronok választják ki az epinefrint és a norepinefrint, akkor neurotransmitterként működnek.
Amikor a mellékvesék választják ki, akkor hormonként működnek.
Legutóbbi hozzászólások