Babes Bolyai Tudományegyetem 2009 távoktatás
Üzenetek címkézve attitűd
A változással szembeni ellenállás: az attitűdök védelmét szolgáló elemek
jan 7th
Szociálpszichológia, 36. tétel, pszichológia távoktatás
Kémeri Nagy Edit által kidolgozva
36.Tétel A változással szembeni ellenállás: az attitűdök védelmét szolgáló elemek
A meggyőzés ellen a leghatásosabb a tudatosság. Azok az ingerek, melyeket nem észlelünk tudatosan, befolyásolják az attitűdöket, laboratóriumi körülmények között, de mindennapi életünkre több okból, kevésbé vannak hatással.
Tudatküszöb alatti meggyőzés: amelyek túl halványak vagy túl gyorsak ahhoz, hogy az emberek tudatukban legyenek.
- 1957-ben Az USA-ban egy mozi közönsége egy meggyőzési hadjárat célpontja lett, úgy, hogy nem tudtak róla. Miközben a filmet nézték „Egyél pattogatott kukoricát.” és „Igyál Coca-Colát! Mondatok jelentek meg többször a vásznon a másodperc töredékéig. A mondatok annál gyorsabban jelentek meg, minthogy a nézők látták volna, az ital eladás l8%-al nőtt, a kukorica eladás 50%-al. (Brean, 1958).
- A kutatások igazolják, hogy érzékelésünket befolyásolhatják olyan ingerek, amelyek nem tudatosulnak bennünk. (Uleman és Bargh, 1989).
- Egy ingerrel való többszöri találkozás, növeli az embernek, az adott inger iránti rokonszenvét.
- A puszta észlelésnek ez a hatása akkor is fellép, ha az emberek nincsenek tudatában, annak, hogy az ingert korábban látták, hallották, vagy milyen gyakran.
- Még ha nem is vagyunk tudatában egy befolyás forrásának, a tudatküszöb alatti befolyásolás következtében megváltozott értékelések viselkedésként manifesztálódhatnak.
- Annak ellenére, hogy befolyásolhat minket a tudatunkon kívüli információ, befolyása megszűnik, amint tudatosul bennünk, hogy mit láttunk vagy hallottunk.(Martin)
- Ezek szerint a küszöb alatti befolyás nem tud minket olyan cselekedetekre rávenni, amit nem akarunk megtenni, amíg gondolkodás is van a dologban.
- Ha előzetesen figyelmeztetnek minket egy meggyőzési kísérlettel kapcsolatban, az segít a meggyőzéssel szembeni ellenállásban.
- Az előzetes tapasztalat szintén sikeres védekezés a meggyőzéssel szemben.
Beoltás: Mc.Guire szerint a meggyőzéssel szembeni ellenállás legjobb módja, ha elpróbáljuk az ellenérveket. A fertőzések elleni oltások analógiájára, azáltal serkentik a szervezet védekezését, hogy legyengített fertőzésnek teszik ki. Az érvekkel szembeni immunitás is megszerezhető hasonló módon.
- A serdülők beoltása dohányzás ellen: Idősebb diákok 7 és 8 osztályos tanulókat „oltottak be”, gyakoroltatták velük, hogyan álljanak ellen, kortársaik által alkalmazott dohányzásra csábító érveknek. „Tiszta hülye lennék, ha rágyújtanék csak azért, hogy felvágjak előtted”. Nyomon követték a 9 évfolyamig őket, sokkal kevesebben dohányoztak, mint kortársaik, akik nem voltak „beoltva”.
- A beoltás és a hirdetések hatásossága: azok az üzenetek, amelyek az ellentétes vélemények ki védésére irányulnak, megerősítik a kialakult nézeteinket. (Kiesler,1971; Batson,1975). Gyakran alkalmazott hirdetési módszer, a versenytársak állításainak megcáfolása és a saját termék felsőbbrendűségének bizonyítása.(Belch,1981; Wilke és Farris, 1975).
- Azok a hirdetések, melyek csökkentik az emberek félelmeit a veszélyekkel kapcsolatban, sokkal sikeresebbek, mint azok, amelyek csak az eszközök hatékonyságát hangsúlyozzák ( Szybillo és Heslin, 1973). Pl. légzsákot népszerűsítő reklámok. Az emberek félnek az ok nélküli felfúvódás következtében adódható veszélytől. Azok sikeresebbek, melyek ezt a félelmet csökkentik.
- A saját szerepünk felismerése az attitűd, változásban képessé tesz bennünket arra, hogy a meggyőzést olyan folyamatnak lássuk, ami erősít, és nem legyőz bennünket.
- Ha fontos felhívásokra nyíltan, de kritikusan reagálunk, a meggyőzés inkább informáló, mint összezavaró, és inkább szélesíti, mintsem leszűkíti az attitűdtárgyak értékelését.
Az attitűd hatása a viselkedésre
jan 7th
Szociálpszichológia, 35. tétel, pszichológia távoktatás
Kémeri Nagy Edit által kidolgozva
35.Tétel Az attitűd hatása a viselkedésre
Az attitűdök két módon kapcsolódnak a viselkedéshez: 1). közvetlen módon váltják ki a konzisztens viselkedést. 2). A szándékok alapos megfontolása után gyakorolnak befolyást a viselkedésre.
- Fazio (1992): a kísérletben, akiknek kialakult attitűdjeik voltak az ételekről, gyorsabban választottak attitűdjeikkel összhangban, mint akik bizonytalanok voltak abban, hogy mit kedvelnek és mit nem. Az attitűdök közvetlen úton irányították a cselekvést:a preferált ételeket kiválasztották, a többi az asztalon maradt. Az attitűdök azért tudják automatikusan irányítani a viselkedést, mert:
Az attitűdök fókuszálják a figyelmet: megmondják, merre nézzünk.
- Az 1973-ban az USA-ban kirobbant Watergate ügyben Nixon elnök ellen vizsgálat indult, az újraválasztásának időszakában, illegális tevékenység ügyében. Ezt követően le is mondott. A kutatók megvizsgálták a közvéleményt: akik ellene szavaztak, azok érdeklődéssel figyelték a fejleményeket a médiában, akik pedig mellette szavaztak, nem követték a híradásokat.
- Ez gyakori jelenség ilyen szituációkban: az attitűdök hajlamosak beszűkíteni az emberek figyelmi fókuszát, olyan információk felé orientálva őket, amelyek leginkább összhangban vannak véleményükkel és elfordítva őket a cáfoló bizonyítékoktól (Fazio; Frey 1986)
Az attitűdök elfogulttá teszik az értelmezést: megmondják, mit kell látnunk.
- Nem csak a figyelmet fókuszálják szelektíven, hanem az információ értelmezését is befolyásolják.
- Asszimiláció= egy megalapozott attitűdhöz közel eső információ, úgy tűnik, mintha teljesen megegyezne azzal. Pl. egy újságcikk az egyetemünket a legtekintélyesebbek közé sorolja, a nézetünk megerősítéseként fogjuk fel, hogy a mi egyetemünk a legjobb a környéken.
- Szembeállítás (kontraszt)= a nézetünkkel ellentétes információ. (Pl. ha a mi intézményünk a rangsorban utolsó.) a nézetünkkel ellentétes információ azonnali elutasításra talál, mint ami teljesen hamis.
- Az attitűdök másik befolyása az értelmezésre: az emberek meggyökeresedett nézetei a kétértelmű bizonyítékok eltorzítására késztetik őket oly módon, hogy azok az ő eredeti attitűdjeiket támogassák. (Charles Lord és munkatársai 1979) két fiktív tanulmányt mutattak be:
- Az egyik tanulmány bizonyította, hogy a halálbüntetés elrettenti a bűnözőket – ez az elképzelés egyezik a halálbüntetést támogató attitűddel.
- A másik tanulmány cáfolta az elsőt és a halálbüntetést támogatók nézeteivel egyezett.
- Mind az ellenzők, mind az egyetértők, a saját nézeteikkel azonos tanulmány mellett álltak ki, és még erősebben hittek benne.
- A vegyes vagy kétértelmű információ, még szélsőségesebbé teszi a meggyökeresedett nézeteket.
- Amikor a kialakult attitűdök felszínre kerülnek a gondolkodásunkban, befolyásolják, hogy mire figyelünk, és hogyan értelmezzük azt, amire figyelünk. Ennek következtében sok bizonyítékot találunk nézeteink alátámasztására.
- Attitűdjeink olykor elfogulttá teszik észlelésünket (Fazio). Amikor ez megtörténik, az attitűdök elfogulttá teszik az attitűdtárgyak észlelését, a tárgy pozitív tulajdonságait.
- Ha egy negatív attitűd idéződik fel, a tárgy kedvezőtlen attribútumai vállnak kiugróvá. (Akik szeretik a fagyit, annak látványa aromát és sima krémes ízt idéz fel. Akik nem szeretik, azoknak a magas kalória és zsírtartalma jut eszükbe).
- Amikor az emberek a tárgy legkiugróbb tulajdonságaira reagálnak, ezt követi az attitűddel összhangban álló viselkedés (Eagly és Chaiken) Így elfogadjuk, vagy elutasítjuk a fagyit.
- A tárgyakkal kapcsolatos attitűdök, közvetlenül befolyásolják a tetteket. Egy tárgy sajátos tulajdonságaira irányítják a figyelmet és befolyásolják az arról kialakított értelmezésünket, így az attitűddel megegyező viselkedés valószínűbbé válik. Más esetekben az attitűdök, összetettebb, módon váltanak ki viselkedéseket.
Indokolt cselekvéselméletek: az attitűdök a szociális normákkal együtt, fontos forrásai a szándékoknak, amelyek a viselkedést kialakítják. Amint a tényleges szándékok létrejönnek, ezek válnak a tényleges viselkedés legfontosabb előrejelzőivé.
- Sternberg,(1990): a szándékok úgy segítik az attitűdök viselkedésben való megnyilvánulását, hogy felidézik bennünk a szándékolt viselkedésről szóló tudásunkat.
- Wegner és Vallacher,(1986): a szándékok a nagyon általánostól a nagyon specifikusig változhatnak, az a szint pedig amelyen szándékainkról gondolkodunk, meghatározza azt a potenciális viselkedésünkről szóló információ fajtát, amely aktiválódik.
- Sternber(1990): a szándékok oly módon segítik az attitűdök viselkedésben való megnyilvánulását, hogy felidézik bennünk a szándékolt viselkedésről szóló tudásunkat.
- Miller: Ahogy létre jön a szándék, és a releváns viselkedéssel kapcsolatos információk aktiválódnak, a következő lépés a tervezés.
- A szándékok kialakítása, a viselkedésről való tudás aktiválása és a tervek kiválasztása után készen állunk az eltervezett viselkedés kivitelezésére. Amint elkezdünk cselekedni, tetteink vagy megfelelnek attitűdjeinknek vagy nem.
- Carver és Scheier (1990): Az emberek szándékaik fényében ellenőrzik a viselkedésüket: ha a viselkedés csökkenteni látszik a jelenlegi és a vágyott állapot közötti eltérést, a cselekvés a cél eléréséig folytatódik. Ha, a cselekvés hatástalan, növelhetjük intenzitását, újra cserélhetjük, vagy elhagyhatjuk.
- Ajzen és Fishbein(1980): A szándékok befolyásolásával az attitűdök figyelmesebb és megfontoltabb módon irányítják, az attitűddel konzisztens viselkedést Ez nem jelenti azt, hogy az attitűdök, a szándékok és a tervek szándékosan újraalakulnak minden alkalommal, amikor új helyzetbe kerülünk.
- Az attitűdöknek a szándékok vonatkozásában és a szándékoknak a viselkedéssel kapcsolatban történő átgondolása, nagyobb erőfeszítést és összpontosítást kíván, mint egy attitűdtárgy kiugró tulajdonságaira történő reflexszerű reakció. Az ilyen jellegű gondolkodásra késztető motiváció és alkalom határozza meg azt a módot, ahogy az attitűdök befolyásolják a viselkedést.
- Amikor azonnal cselekedni kell és a döntésnek nincs komoly következménye, a viselkedés közvetlenül az attitűdtárgy észleléséből létrejöhet. Amikor a kockázat nagy és alapos megfontolásra van lehetőség, az attitűdök, a szándékokra gyakorolt hatásuk révén irányíthatják a viselkedést.
Az attitűdök mérése, gyakori módszerek és eszközök
jan 7th
Szociálpszichológia, 29. tétel, pszichológia távoktatás
Kémeri Nagy Edit által kidolgozva
29.Tétel Az attitűdök mérése, gyakori módszerek és eszközök
Az attitűd közvetlenül nem mérhető, csak indikátorokon keresztül. A mérések legtöbb módszere azon a feltevésen alapszik, hogy az attitűdök mérhetők a személyeknek az attitűdtárgyakról alkotott véleményeivel, vagy hiedelmeivel (pl. Thurstone, 1931; Likert,1932)
- Majdnem minden módszer az attitűdök egydimenziós elgondolásán alapul.
- Közvetlen mérési módszerek: a személytől közvetlenül kérdezik meg attitűdjeit, véleményeit, önleírásokat kell adniuk. Az attitűdmérés klasszikus megközelítései ezeket a technikákhoz tartozik.
- Közvetett (indirekt) mérési módszerek: úgy próbálják mérni, hogy az attitűddel rendelkező személy ne legyen tudatában az attitűd mérésének. Előnye, hogy kevésbé veszélyeztetik a társas kívánatosság vagy az énbemutatás motívumai.
Likert-skála: 1932-ben fejlesztette ki. A Thurstone skálával szemben, az előnye, hogy egyszerű és nem költséges.
- 1. lépés: kb.100releváns item összegyűjtése.(a mérendő attitűdtárgy szempontjából releváns). A kutató dönti el, hogy adott item az attitűdtárgy vonatkozásában (+) vagy (-), esetleg semleges attitűdöt tükröz, és kiküszöböli-e? vagy sem. Nincs szükség nagyszámú megítélő segítségekre, mint a Thurstone skálánál.
- 2. lépés: a minta tagjait arra kérik, hogy az itemeket, helyezzék el egy 5 fokozatból álló skálán.. A kutatók így minden itemre egy +2 (az attitűdtárgy iránt kedvező) és -2 (az attitűdtárgy iránt kedvezőtlen) közti pontszámot kapnak.
- 3. lépés: A pontszámok összesítésével kiszámítanak egy előzetes attitűdpontszámot, annak érdekében, hogy minden item csak a kérdéses attitűdöt mérje. Elvégeznek egy item analízist. (minden itemre kiszámítják, hogy az miként korrelál az itemekből adódó, öszpontszámmal). Mivel csak azok az itemek jelzésértékűek a mögöttes attitűd szempontjából, melyek magasan korrelálnak az attitűdpontszámmal. Minden itemet mely nem teljesíti ezt a követelményt, kihagynak a végső skálából. A végső skála, már teljesíti Likert belső konzisztenciára vonatkozó követelményét (minden egyes item nagymértékben korreláljon az összegzett pontszámmal).
Probléma:
- az egyenlő intervallumok skálájának követelményeit nem pontosan elégítik ki (Petty és Cacioppo,1981; Stroebe,198o).
- a közepes attitűdpontszámok esetében adódik, mert az ilyen pontszámok következhetnek abból, hogy a válaszolók minden itemre közepes választ adnak, mint a nagymértékben inkonzisztens válaszmintákból.
Az egy itemből álló becslő skála:
- kutatók megfogalmaznak 1 kérdést, melyről azt gondolják, hogy lehetővé teszi az attitűd közvetlen felbecsülését.
- A kérdéshez egy több fokozatból álló skálát kapcsolnak: pl. „mennyire elégedett az életével?” A nagyon elégedett = 7től, az egyáltalán nem elégedett=1 ig.
- A reprezentatív közvélemény kutatásban elégséges, ott használják.
Thurston skála, az egyenlőnek látszó intervallumok skálája: az attitűdök kvantitatív mérését teszi lehetővé.
- 1 lépés: Az item sorozat elkészítése. 100 megállapítás (vélemény) összegyűjtése ( ami rövid, egyértelmű és releváns az attitűdtárgy szempontjából). Tartalmaznia kell a szélsőségesen negatív nézetektől a szélsőségesen pozitív nézetekig az attitűdre vonatkozóan. Ezek származhatnak a kutató intuíciójától, szakértőtől vagy irodalomból.
- 2. lépés: A megállapítások értékelése. Kb. 100 reprezentatív személy értékeli a sorozat minden itemét egy 11-es skálán. Ez a skála jelzi, hogy egy item az attitűdtárgy szempontjából mennyire kedvező (vagy kedvezőtlen). Az értékelők, minden véleményt egyenlő intervallumok alapján sorolnak be.
- 3. lépés: A skálaérték kiszámítása: A sorozat itemeinek tulajdonított kategória értékek számtani átlaga vagy mediánja adja az adott item skálaértékét.
- 4. lépés: itemkiválasztás: A skála végső kialakításához 20 vagy 30 item kiválasztásához, három kritériumot kell figyelembe venni.
- 1). az itemeknek le kell fedni az attitűd-kontinuum egészét és egymástól egyenlő távolságra kell lenniük.
- 2). a többértelműség kritériuma szerint minden olyan itemet ki kell zárni, melyre nézve az előzetes értékelést végző személyek értékelése nagymértékben változó.
- 3). az irrelevancia kritériumának megfelelően, minden olyan itemet ki kell zárni, mely nem differenciál azon személyek között, akik pozitívabb illetve kevésbé pozitívabb attitűdökkel rendelkeznek, mert a kérdéses attitűdtárgy szempontjából irrelevánsak.
A végső skálában random módon jelennek meg az egymástól eltérő skálaértékű itemek. A személyek megjelölik a megállapításokat, amelyekkel egyet értenek. A nyert attitűdpontszám, az elfogadott állítások skálaértékének átlaga.
Jelenleg ritkán használják. Okai: az emberek nem képesek saját véleményüktől független értékelésre, nagyon időigényes és drága. Stroebe: csak a rank-order skálák jellemzőivel rendelkezik.(kétségbe vonja, hogy valóban intervallum-skála).
Szemantikus differenciál: (Osgood,Suci és Tannenbaum (1957) fejlesztette ki, hogy . egyetlen skálán lehessen mérni az attitűdöket.
- Faktoranalízissel 3 olyan alapvető dimenziót azonosítottak be, melyekkel a fogalmak leírhatók: értékelés; erő; aktivitás faktorokként értelmezték.
- Feltételezték, hogy az értékelés-faktoron nagy súlyt mutató (a faktorral magas korrelációt) melléknévpárok alkalmasak a személy kérdéses objektum iránt tanusított attitűdjének leírására.
- A szemantikus diff.-al nyert attitűdpontszámok parametrikus skálák (a skálaértékek közt egyenlő távolságok vannak.
- Reliabilitása (megbízhatósága) Robinson és Shaver (1969): hasonló a Thurston és Likert-skálákéhoz.
- Könnyen alkalmazható különböző attitűdtárgyakra, de univerzális alkalmazhatósága, nem biztos.
Fiziológiai mérések: az érzelmi reakciók, fizikai reakciókkal járnak együtt (galvános bőrreakció, pulzusszám változás, a pupillák kitágulása stb.).
Az attitűdök objektív indikátora: a galvános bőrreakció (GBR).
- A bőr elektromos ellenállását méri, ami az emberek érzelmi állapotával együtt változik. Ebből felbecsülhető az egyén attitűdtárgyra irányuló reakciója.
- Az emocionális válaszok intenzitását mérik, irányát nem.
- Az attitűd minőségét (+;-) voltát méri az (EMG). Bizonyos arcizmok jobban, mások kevésbé aktiválódnak a +, mint a – érzelmi állapotok esetén. Schwarz és munkatársai (1976)
- Petty és Cacioppo (1981) le lehet olvasni, az EMG-ről, hogy a személyek az attitűdjükkel megegyező, vagy azzal ellentétes közlésre figyeltek-e.
A fiziológiai attitűdméréseket nem gyakran használják a gyakorlatban, mert nem érzékenyek az attitüdinális válasz minőségére, és mert technikai eszközök használatát feltételezik.
A viselkedés megfigyelése és a nem reaktív mérési eljárások: az attitűd mérési eljárásait a nyílt megfigyelhető viselkedésmintákból eredeztetik.
- Amikor a viselkedést megfigyelik, a személyek tudnak róla.
- A nem reaktív mérések során a személyek nem tdnak a megfigyelésükről, vagy bizonyos viselkedésmintáikat elemzik. (Pety és Cacioppo, 1981).
- Marlowe, Frager és Nutall (1965) kísérleti személyei „színesek” iránti attitűdjeire abból következtetett, hogy mennyire készek színes diákoknak megmutatni az egyetem létesítményeit.
- Campbell, Kruskal és Walace (1966) ugyanezekről az attitűdökről az iskolai órák ülésrendje alapján vont le következtetéseket. A távolság megfigyeléséből, ahogy a fehér és fekete diákok egymáshoz képest helyet foglaltak.
- Milgram, Mann és Harter (1965) elveszett levél technikája. Felbélyegzett és olyan szervezeteknek címzett leveleket hagytak el, melyeknek ideológiája nevükből nyilvánvaló volt. (Kommunista Diákok Szervezete, UNICEF). A szervezetek népszerűségéről egy- egy városrészen belül pedig onnan következtettek, hogy a levelek milyen gyakorisággal érkeztek meg a szervezetekhez (a kutatók által bérelt postafiókba).
- Jones és Sigall, (1971) hamis szonda módszere: ezzel olyan attitűdök is feltárhatók, melyet egyébként az emberek nem vallanának be. A kísérleti személyeket elektromos vezetékekkel egy készülékhez kapcsolják (hazugságdetektor). Az attitűdkérdéseket akkor teszik fel, miután meggyőzték a kísérleti személyeket, hogy a készülék képes a valódi attitűdök jelzésére. A módszer drága, ezért nem használják gyakran.
A nem reaktív módszerek előnyei és problémái:
- Minél kevésbé beavatkozó egy mérési eljárás az önleírásos módszerekhez képest, annál kevésbé kockáztatja a tudatos torzítás lehetőségét
- Nehéz meghatározni, hogy mit is jelentenek az objektív indikátorok egy vélemlny (attitűd) vonatkozásában.
- Kétséges, hogy a viselkedéses indikátorok jellemezhetik-e az attitűdöket, illetve, hogy az attitűdöket kizárólag csak az attitűdtárgyra irányuló önleírásos értékelő válaszokkal kell és lehet-e mérni.
Az attitűd fogalmának meghatározása, tárgya és összetevői
jan 7th
Szociálpszichológia, 27. tétel, pszichológia távoktatás
Kémeri Nagy Edit által kidolgozva
27.Tétel Az attitűd fogalmának meghatározása, tárgya és összetevői
Meghatározás: Attitűdnek nevezünk bármely kognitív reprezentációt, amely összegzi egy attitűdtárggyal- önmagunkkal, másokkal, tárgyakkal, cselekedetekkel, eseményekkel vagy ötletekkel, kapcsolatos értékeléseinket.
Szociális attitűd: Thomas és Znaniecki (19l8) vezette be a szoc.pszich.ba, hogy a lengyel parasztok mindennapi életét összehasonlítsa az USA-ban és Lengyelo.ban és a különbségeket magyarázza.
Rosenberg és Hovland(1960) Def:”az attitűdök arra szolgáló prediszpozíciók, hogy bizonyos ingerosztályokra, bizonyos válaszosztályokkal történjen reagálás”
Válaszosztályok (háromelemes attitűdmodell): ebben, az attitűdöt hipotetikus konstrukciónak tekinti, mely a viselkedést megelőző megfigyelhető inger (egyének, helyzetek, szociális problémák, szociális csoportok és más attitűdtárgyak) és az azt követő viselkedés között közvetít. (érzelmek, kognició, viselkedés)
- Affektív (melyek a kedvelés és nem kedvelés értékelő viszonyulásai)
- Kognitív (melyek az attitűdgyárakra vonatkozó hiedelmek vélemények és elképzelések)
- Konatív/viselkedéses (melyek a viselkedési szándékok és cselekvéstendenciák) összetevőkből állnak.
Egyddimenziós modellek: csak egy attitűdkomponensre irányulnak.
Petty és Cacioppo,1981; Fishbein és Ajzen,1975, „az attitűd kifejezés úgy használandó, mint valamely személyre, tárgyra vagy problémára vonatkozó általános és időben hosszantartó pozitív vagy negatív érzelem”
- Különbséget tesz: az attitűd fogalma, és a hiedelem fogalma, másfelől a viselkedéses szándék, és a nyílt cselekvés közt.
- Hiedelem kifejezés: az attitűd tárgyára vonatkozik.(pl . Károly azt gondolja, hogy régi kocsija még megbízható)
- Az attitűdök: azokat az érzelmeket jelentik, melyek az attitűdtárgyakhoz kapcsolódnak. Annak (+) vagy (-) értékelései. (Károly szereti régi kocsiját).
- Viselkedési szándékok: egy megadott attitűdtárgy iránti meghatározott cselekvésre való készenlét. (Károly úgy döntött, hogy nem vásárol új autót). Nem feltétlenül történik meg a viselkedés. Például, ha konfliktusban áll a szociális normákkal., vagy az egyén arra vonatkozó elvárásaival.
Az attitűdök várakozásértékelés modellje (Fishbein,1963)
Hiedelmek és attitűdök közötti kapcsolat: Egy személy attitűdtárgyra (nukleáris erőmű) irányuló attitűdje a tárggyal asszociált tulajdonságok értékelése (pl. az emberiség jövőjének fenyegetése, vagy az energiaellátás biztosításának elkerülhetetlen technikai eszközei), valamint a várakozás eredménye.
- Egy attitűdöt az egyes tulajdonságokkal asszociált érték- és várakozáskomponensek szorzatainak összege jósolja meg.
- A három és egy dimenziós modellek vitájában, a kutatók még nem jutottak közös álláspontra.
Legutóbbi hozzászólások