Babes Bolyai Tudományegyetem 2009 távoktatás
Üzenetek címkézve agyféltekék
Asszimetriák az agyban
jan 11th
Neuropszichológia, 15. tétel, pszichológia távoktatás
Asszimetriák az agyban
A két agyfélteke látszólag egymás tükörképe, viszont bondoláskor kiderül, hogy a bal csaknem mindig nagyobb.
A jobb és a bal agyfélteke különbségei:
Jobb agyfélteke: sok hosszú, az egymástól elkülönült agyi területeket összekapcsoló idegrostokból áll
Bal agyfélteke: rövidebb, egy-egy területen belüli gazdag kölcsönkapcsolatokból áll (Geschwind és Galaburda, 1987)
Broca terület: a bal agyféltekében található az oldalsó árok felett, a beszédhangok létrehozásáéert felelős.
A többi beszéddel, írással kapcsolatos terület szintén a bal agyféltekében található a jobbkezesek esetén. A balkezesek esetében ez a funkciót szintén a bal agyfélteke vezérli vagy a bal és a jobb agyfélteke vegyesen.
Normálsi embereknél az egyik agyfélteke információi közvetlenül továbbítódnak a másikba a kérgestest (corpus calossum, híd) összekötő idegrostok kötege révén. Epilepszia esetén ez problémákat okozhat és esetenként átmetszik.
Forrás: Atkinson-Hilgard-Smith-Nolen: Pszichológia
Pölczman Ildikó által kidolgozott változat
Aszimetriák az agyban
Első ránézésre a két agyfélteke egymás tükörképének tűnik. Holott, kimutatták hogya bal félteke nagyobb mint a jobb. A jobb félteke sok hosszú idegrostot tartalmaz, amely összeköti az agyi területeket.
A bal félteke rövidebb, és gazdag kölcsönkapcsolatokat biztosító idegrostokban.
Broca (1861) beszédképtelenségben szenvedő embereknél talált sérüléseket a bal agyfélteke homloklebenyében az oldalsó árok felett. A róla elnevezett Broca terület, felelős a beszédért.
A jobb agyfélteke hasonló részének sérülése viszont nem eredményez beszédképtelenséget.
A beszédközpont nem mindenkinél a bal féltekében van. Pl. balkezeseknél a jobb féltekében található.
Egészséges egyéneknél az agyféltekék egységes egészként működnek. A kérgestest (corpus callosum) kötege révén az egyik félteke információi továbbítódnak a másikba is.
Ennek az összekötő hídnak tulajdonítható, hogy epilepsziásoknál roham esetén a neuronkisülések átterjednek egyik féltekéről a másikra. Ennek megelőzésére műtétileg átmetszették a kérgestestet.
Ezek a hasított agyú (split –brain) személyek.
Nagyagy (agyféltekék), agykéreg, agylebenyek
jan 11th
Neuropszichológia, 12. tétel, pszichológia távoktatás
Nagyagy (agyféltekék), agykéreg, agylebenyek
Az összes élőlény közül az ember nagyagya a legfejlettebb.
Agykéreg - cortex – szürkeállomány – mert a preparált agy kérgi rétege szürkének látszik – főleg idegsejtek testjeiből és mielinhüvely nélküli axonokból áll – kb. 3 mm vastag
A kéreg alatti rész mielinizált axonokból áll és fehérnek látszik.
- szenzoros rendszer: látás, hallás tapintás
- motoros terület: a testrészek mozgásai
- asszociációs terület: emlékezés, gondolkodás
- nyelv: az emberi agy legnagyobb része
Két agyfélteke: alapvetően szimmetrikus, előlről hátrafelé húzódó mély hasadék választja el őlet.
Mindkét félteke 4 lebenyre oszlik:
- homloklebeny (frontális lebeny)
- fali lebeny (parietális lebeny)
- halántéklebeny (temporális lebeny)
- nyakszirt lebeny (okcipitális lebeny)
Forrás: Atkinson-Hilgard-Smith-Nolen: Pszichológia
Pölczman Ildikó által kidolgozott változat
Nagyagy(agyféltekék), agykéreg, agylebenyek
Nagyagy (agyféltekék)
Részei: -jobb és bal oldali agyféltekék
-cortex ( agykéreg) borítja mindkét féltekét.
- mindkét félteke négy-négy lebenyre oszlik: – homlok(frontalis)
- fali (parietális) fej tetején a központi árok mögött
- halánték (temporális) az agy oldalán lévő mély hasadék, az oldalsó árok (fissura lateralis) határolja.
- nyakszirt (okcipitális) az agy hátsó részén
Az agykéreg kérgi része, idegsejtekből és mielinhűvely nélküli axonokból áll. Színe után kapta a szürkeállomány kifejezést is. Az agy belső része pedig fehér színű, mivel mielinizált axonokat tartalmaz.
Az érzékelő (szenzoros) rendszer minden részéből érkeznek információk a megfelelő agyi területekhez : -motoros régiók : test mozgatást, motoros válaszokat vezérli
-asszociációs területek: a gondolkodás, emlékezés, nyelvhasználat régiói
Fissura centralis = homloklebenyt a fali lebenytől elválasztó központi árok ( a fejtetőtől oldalirányban fut a fülek felé).
Az agyvelő felosztása
jan 11th
Neuropszichológia, 8. tétel, pszichológia távoktatás
Az agyvelő felosztása
- Központi mag
- nyúltvelő
- kisagy
- köztiagy
- talamusz
- hipotalamusz
- kérges test
- retikuláris (hálózati) rendszer
- Limbikus rendszer
- Agyféltekék
Forrás: Atkinson-Hilgard-Smith-Nolen: Pszichológia
Pölczman Ildikó által kidolgozott változat
Az agyvelő szerkezete, felosztása
A régiók elhelyezkedése alapján:
-hátsóagy ( a gerincvelőhöz legközelebb eső képleteket tartalmazza )
-középagy ( a hátsóagy előtt helyezkedik és magába foglalja az agy középső részének képleteit.
- előagy ( az agy elülső (anterior) részének képleteit tartalmazza)
Funkcionális felosztás (Mac Lean):
- központi mag (a legalapvetőbb viselkedést szabályozza)
- limbikus rendszer (az érzelmeket szabályozza)
- nagyagy (a magasabb intellektuális folyamatokat irányítja)
(mi funkcionális felosztás szerint vizsgáljuk az agyat)
A központi mag: -kisagyi része: az egyensúlyt és az izomkoordinációt szabályozza.
-talamusz: az érzékszervektől érkező üzenezek kapcsolótáblája
-hipotalamusz (talamusz alatt) : irányítja a hormonháztartást, anyagcsere
Folyamatokat, hőmérséklet szabályozást.
Limbikus rendszer: az érzelmeket és az alapvető szükségleteket kielégítő tevékenységeket irányítja
Nagyagy: -agykéreg:a nagyagyat borító sejtek külső rétege, a magasabb mentális folyamatok központja, itt regisztrálódnak az érzetek, innen indulnak el az akaratlagos cselekvések, itt születnek meg a döntések sés alakulnak ki a tervek.
-két agyfélteke, mindegyike négy lebenyre oszlik:homlok(frontális), fali (parietális),
halánték (temporális), nyakszirt (okcipitális).
Legutóbbi hozzászólások